Július 21-én, csütörtökön az idei ponthatárhúzással véget ér a 2022-es általános egyetemi felvételi. De hogyan számolják a pontokat, mi dönt arról, hogy a megjelölt szakok közül hol jártok sikerrel? Mutatjuk, a végleges ponthatárok mögött álló algoritmus titkait.
A felvételi ponthatárokat idén is három dolog határozza meg:
Nagyon leegyszerűsítve: minél több és minél jobb érettségi eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár. Az idei toplistát itt nézhetitek meg.
A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább.
Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre. Nézzünk egy példát: a Budapesti Gazdasági Egyetemre államilag finanszírozott, nappali tagozatos, magyar nyelvű gazdálkodás és menedzsment szakjára tavaly 1922-en jelentkeztek, közülük 246 hallgatót vettek fel, a szakra utolsóként besorolt diák/diákok pontszáma pedig 400 volt, így ez lett a 2021-es ponthatár ezen a képzésen.
Milyenek voltak a ponthatárok 2021-ben? Itt megnézhetitek az összes egyetem összes szakának végleges pontszámát, karonként lebontva.
És mi van akkor, ha kevesen jelentkeztünk, mint amennyit felvenne az egyetem?
Ilyenkor két dolog történhet: vagy minden olyan hallgató bekerül a képzésre, aki a minimumponthatárt (ez az alap- és osztatlan szakokon idén is 280 pont) eléri, és minden szükséges feltételt (érettségi követelmények, esetleg alkalmassági vagy gyakorlati vizsga) teljesített. A ponthatár ebben az esetben is az utolsóként felvett jelentkező pontszáma lesz.
Ám a jelentkezők száma és teljesítménye alapján az egyetemek és főiskolák úgy is dönthetnek, hogy nem használják ki egy-egy szak teljes kapacitását, vagyis hiába jelentkeztek hozzájuk kevesebben, mint ahány hallgatót felvehetnének, meghúznak egy határt, amelynél az alacsonyabb pontszámú jelentkezőket nem veszik fel.
Kíváncsiak vagytok, mennyi ponttal futtok neki a csütörtöki ponthatárhúzásnak? Itt eléritek az Eduline idei kalkulátorát. A pontszámításhoz először a tanulmányi eredményeket, majd az érettségi eredményeket kell beírnotok, végül jöhetnek a többletpontok - a teljes használati útmutatót itt nézetitek meg.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára.
30-33 fokra forrósodott csoportszobákban alszanak a kisgyerekek a mezőkövesdi városi bölcsődében a térség országgyűlési képviselője szerint. Csézy Erzsébet ezért első képviselői fizetéséből egymillió forintot ajánl fel az intézmény klimatizálására, és arra kéri a helyi vállalkozókat is, hogy segítsenek összegyűjteni a hiányzó összeget.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
