Vannak szakok, ahol nagyjából minden évben ugyanannyi a ponthatár, míg máshol egyik évről a másikra drasztikusan megugrott, vagy éppen visszaesett a bejutáshoz szükséges pontszám. Összeszedtük, hogy a 2025-ben legtöbb jelentkezőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt években.
Július 23-án nyilvánosságra hozza az általános felsőoktatási felvételi eljárás pontszámait az Oktatási Hivatal.
Idén közel 130 ezer felvételiző izgulhat; ennyien jelentkeztek ugyanis valamelyik magyarországi egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- és mesterképzéseire.
Míg azonban a jelentkezői létszám kifejezetten magas, addig az elérhető állami férőhelyeket meglehetősen megcsonkította a kormány. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a januárban közzétett adatok alapján 32 egyetemen csökkentek a meghirdetett állami férőhelyek (keretszámok), ami leginkább az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet érintette. Mindössze négy olyan egyetem van, ahol nőttek az állami férőhelyek.
Nincs egyszerű dolguk tehát a felvételizőknek. Kiváltképp azokon a szakokon, amik hírhedten népszerűek. Ilyen például az összesen majdnem 19 ezer jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, valamint a kereskedelem és marketing, amik évek óta a legnépszerűbb egyetemi alap- és osztatlan képzések.
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Ez az öt szempont
Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.
Így alakultak a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon az elmúlt években
Tippelgetni, találgatni éppen azért, mert a ponthatárok megállapítása ennyi tényezőn múlik, nem nagyon érdemes.
Ettől függetlenül sokan szeretik nézegetni az elmúlt évek ponthatárait, az pedig egyértelmű, hogy bizonyos szakokra csak a felvételizők krémje juthat be; tehát azok, akik a legmagasabb pontokkal rendelkeznek. Tavaly például 500 pont kellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem igazságügyi igazgatási levelező, államilag támogatott képzéséhez, de magas pontszámok kellenek a jogi, gazdasági, pszichológiai képzésekhez is..
Összeszedtük, hogyan alakultak a ponthatárok az elmúlt három évben a legnépszerűbb alap- és osztatlan képzéseken, zárójelben a 2025-ös jelentkezői létszámokkal:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
2024:
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
2024:
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
2024:
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
2024:
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
2024:
mérnökinformatika (elsőhelyes jelentkezők száma: 2578, összes jelentkező száma: 8259)
2024:
nemzetközi gazdálkodás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2284, összes jelentkező száma: 8358)
2024:
ápolás és betegellátás (elsőhelyes jelentkezők száma: 2277, összes jelentkező száma: 7937)
2024:
osztatlan tanári (elsőhelyes jelentkezők száma: 1992, összes jelentkező száma: 7076)
pénzügy és számvitel (elsőhelyes jelentkezők száma: 1884, összes jelentkező száma: 6850)
2024:
Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?
Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
