Ezeket a szakokat választják a külföldön tanuló magyar egyetemisták

Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.

  • Székács Linda

Nagyjából minden tizennegyedik magyar diák külföldön folytatja a tanulmányait - ez derül ki legalábbis a magyar diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia napokban megjelent friss felméréséből.

Bár a kutatás szerint a külföldön továbbtanulók közel felének a legfőbb motivációja az itthoni társadalmi és politikai környezet (48,8%), számítanak a

  • jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) és
  • a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.

Hogy a külföldi egyetemre járó mintegy 18 ezer hallgató pontosan mit tanul, azzal kapcsolatban nincsenek reprezentatív felmérések. Az Engame Akadémia diákjai által ugyanakkor a leggyakrabban választott képzések a külföldi egyetemeken idén

  • a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok, illetve ezek valamilyen ötvözete (pl Business Economics; International Business Administration vagy Econometrics),
  • mérnöki képzések (Aerospace Engineering; Electrical Engineering),
  • interdiszciplináris képzések, vagyis olyan szakok, amik egyszerre több tudományterületet ölelnek fel.

Ezek egyébként Magyarországon egyelőre nem is túlságosan elterjedtek, pedig a sokrétűségük miatt "Mesterséges-intelligencia-álló" szakoknak is nevezik őket.

A külföldi képzések között az Engame szerint a legnépszerűbbek közé tartozik a Leideni Egyetem Cultural Anthropology and Development Sociology vagy Security Studies szakjai. A rotterdami Erasmus Egyetem Management of International Social Challenges szakja; a két amszterdami egyetemen a PPE (Philosophy, Politics and Economics), PPLE (Politics, Psychology, Law and Economics) vagy Liberal Arts and Sciences szakjai, vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos szakok (pl a német Leuphana Egyetem Global Environmental and Sustainability Studies szakja).

A diákság sokféleségét mutatja hogy a fentieken kívül népszerű az informatika (Computer Science; Data science and Artificial Intelligence szakok); a nemzetközi tanulmányok (pl European Studies; International Law); a társadalomtudományok (pszichológia, kriminológia) és bölcsészettudományok is (pl Art history, vagy Language and Mind)

- teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.