Lannert Judit: a 2027/2028-as tanévtől csökkenhetnek a diákok terhei és a kötelező tananyag mennyisége
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.
Nagyjából minden tizennegyedik magyar diák külföldön folytatja a tanulmányait - ez derül ki legalábbis a magyar diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia napokban megjelent friss felméréséből.
Bár a kutatás szerint a külföldön továbbtanulók közel felének a legfőbb motivációja az itthoni társadalmi és politikai környezet (48,8%), számítanak a
Hogy a külföldi egyetemre járó mintegy 18 ezer hallgató pontosan mit tanul, azzal kapcsolatban nincsenek reprezentatív felmérések. Az Engame Akadémia diákjai által ugyanakkor a leggyakrabban választott képzések a külföldi egyetemeken idén
Ezek egyébként Magyarországon egyelőre nem is túlságosan elterjedtek, pedig a sokrétűségük miatt "Mesterséges-intelligencia-álló" szakoknak is nevezik őket.
A külföldi képzések között az Engame szerint a legnépszerűbbek közé tartozik a Leideni Egyetem Cultural Anthropology and Development Sociology vagy Security Studies szakjai. A rotterdami Erasmus Egyetem Management of International Social Challenges szakja; a két amszterdami egyetemen a PPE (Philosophy, Politics and Economics), PPLE (Politics, Psychology, Law and Economics) vagy Liberal Arts and Sciences szakjai, vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos szakok (pl a német Leuphana Egyetem Global Environmental and Sustainability Studies szakja).
A diákság sokféleségét mutatja hogy a fentieken kívül népszerű az informatika (Computer Science; Data science and Artificial Intelligence szakok); a nemzetközi tanulmányok (pl European Studies; International Law); a társadalomtudományok (pszichológia, kriminológia) és bölcsészettudományok is (pl Art history, vagy Language and Mind)
- teszik hozzá.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
Titeket kérdeztünk az őszi MondoConon.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Az egykori házelnök szerint ezért nem csak a Fidesz felelős.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.