Ezeket a szakokat választják a külföldön tanuló magyar egyetemisták

Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.

  • Székács Linda

Nagyjából minden tizennegyedik magyar diák külföldön folytatja a tanulmányait - ez derül ki legalábbis a magyar diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia napokban megjelent friss felméréséből.

Bár a kutatás szerint a külföldön továbbtanulók közel felének a legfőbb motivációja az itthoni társadalmi és politikai környezet (48,8%), számítanak a

  • jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) és
  • a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.

Hogy a külföldi egyetemre járó mintegy 18 ezer hallgató pontosan mit tanul, azzal kapcsolatban nincsenek reprezentatív felmérések. Az Engame Akadémia diákjai által ugyanakkor a leggyakrabban választott képzések a külföldi egyetemeken idén

  • a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok, illetve ezek valamilyen ötvözete (pl Business Economics; International Business Administration vagy Econometrics),
  • mérnöki képzések (Aerospace Engineering; Electrical Engineering),
  • interdiszciplináris képzések, vagyis olyan szakok, amik egyszerre több tudományterületet ölelnek fel.

Ezek egyébként Magyarországon egyelőre nem is túlságosan elterjedtek, pedig a sokrétűségük miatt "Mesterséges-intelligencia-álló" szakoknak is nevezik őket.

A külföldi képzések között az Engame szerint a legnépszerűbbek közé tartozik a Leideni Egyetem Cultural Anthropology and Development Sociology vagy Security Studies szakjai. A rotterdami Erasmus Egyetem Management of International Social Challenges szakja; a két amszterdami egyetemen a PPE (Philosophy, Politics and Economics), PPLE (Politics, Psychology, Law and Economics) vagy Liberal Arts and Sciences szakjai, vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos szakok (pl a német Leuphana Egyetem Global Environmental and Sustainability Studies szakja).

A diákság sokféleségét mutatja hogy a fentieken kívül népszerű az informatika (Computer Science; Data science and Artificial Intelligence szakok); a nemzetközi tanulmányok (pl European Studies; International Law); a társadalomtudományok (pszichológia, kriminológia) és bölcsészettudományok is (pl Art history, vagy Language and Mind)

- teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.