Ezeket a szakokat választják a külföldön tanuló magyar egyetemisták

Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.

  • Székács Linda

Nagyjából minden tizennegyedik magyar diák külföldön folytatja a tanulmányait - ez derül ki legalábbis a magyar diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia napokban megjelent friss felméréséből.

Bár a kutatás szerint a külföldön továbbtanulók közel felének a legfőbb motivációja az itthoni társadalmi és politikai környezet (48,8%), számítanak a

  • jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) és
  • a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.

Hogy a külföldi egyetemre járó mintegy 18 ezer hallgató pontosan mit tanul, azzal kapcsolatban nincsenek reprezentatív felmérések. Az Engame Akadémia diákjai által ugyanakkor a leggyakrabban választott képzések a külföldi egyetemeken idén

  • a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok, illetve ezek valamilyen ötvözete (pl Business Economics; International Business Administration vagy Econometrics),
  • mérnöki képzések (Aerospace Engineering; Electrical Engineering),
  • interdiszciplináris képzések, vagyis olyan szakok, amik egyszerre több tudományterületet ölelnek fel.

Ezek egyébként Magyarországon egyelőre nem is túlságosan elterjedtek, pedig a sokrétűségük miatt "Mesterséges-intelligencia-álló" szakoknak is nevezik őket.

A külföldi képzések között az Engame szerint a legnépszerűbbek közé tartozik a Leideni Egyetem Cultural Anthropology and Development Sociology vagy Security Studies szakjai. A rotterdami Erasmus Egyetem Management of International Social Challenges szakja; a két amszterdami egyetemen a PPE (Philosophy, Politics and Economics), PPLE (Politics, Psychology, Law and Economics) vagy Liberal Arts and Sciences szakjai, vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos szakok (pl a német Leuphana Egyetem Global Environmental and Sustainability Studies szakja).

A diákság sokféleségét mutatja hogy a fentieken kívül népszerű az informatika (Computer Science; Data science and Artificial Intelligence szakok); a nemzetközi tanulmányok (pl European Studies; International Law); a társadalomtudományok (pszichológia, kriminológia) és bölcsészettudományok is (pl Art history, vagy Language and Mind)

- teszik hozzá.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.