A nemzetközi matek és digitális kultúra versenyek, táborok miatt szinte lehetetlen küldetés időpontot egyeztetni a Szent István Gimnázium végzős diákjával, Keresztély Zsófiával, aki nemcsak az MIT-ra, hanem gyakorlatilag a Cambridge Egyetemre is bekerült.
Zsófi elmondása szerint kettős életet él: ugyanúgy jár iskolába, készül az érettségire, mint egy teljesen átlagos tizenkettedikesek gimnazista, csak mellette még nemzetközi matek és digitális kultúra versenyeken is részt vesz. Legutóbb húsvét előtt Koszovóban a matematikai lányolimpián szerzett arany minősítést.
„Mivel a versenyek vagy a felkészítő táborok többnaposak, és sok időt elvesznek, ezért egyéni tanrendben tanulok, de ez persze nem azt jelenti, hogy nem járok be, amikor csak tudok a suliba. Ez azért is fontos, mert most fogok érettségizni: magyarból és töriből középszinten, matekból és digitális kultúrából pedig emelt szinten. Igaz, ez már olyan túl sokat nem számít nálam a felvételiben” – tette hozzá Zsófi, aki valahol legbelül mindig is külföldi egyetemen szeretett volna továbbtanulni.
A dolgok csak akkor fordultak komolyra, amikor az egyik barátnője visszament a régi iskolájába meglátogatni az osztálytársait, és aznap pont az Academy tartott előadást arról, hogyan tud egy magyar diák bekerülni amerikai egyetemre. Zsófi ezután felvette velük a kapcsolatot, akik segítettek neki a felvételi folyamatban.
A jelentkezés egy nagyon összetett folyamat, hiszen többek között a SAT-vizsgán, a nyelvvizsgán és az ajánlóleveleken kívül négy-öt esszét kell is kellett minden amerikai egyetemre írni. Ezután derült ki, hogy behívtak-e szóbelizni vagy sem, ami a távolság miatt persze online volt. Az Academy az egész eljárás során sokat segített nekem. Nagyon örültem neki, amikor márciusban kiderült, hogy az MIT-ra bekerültem. Az amerikai intézmények mellett brit egyetemekre is jelentkeztem, és az már csak hab volt a tortán, hogy Cambridge-ből is kaptam ajánlatot. Bár az utóbbihoz még kell egy matekvizsga meg az érettségi, de innentől kezdve rajtam múlik, hova megyek
– tette hozzá Zsófi, majd megjegyezte, még nem döntött.
„Cambridge közelebb van, és az volt az egyik gyerekkori álmom, hogy ott tanulhassak, azonban egyre inkább azt érzem, az MIT jobban passzol hozzám, mert a rendszerből fakadóan ott sokkal nagyobb szabadsága van az embernek abban, hogy mi mindent szeretne csinálni, milyen tárgyakat szeretne felvenni. Még azt is menet közben lehet eldönteni, hogy milyen diplomát szeretnék, és ez nekem nagyon szimpatikus” – mondta a diáklány, aki szerint az is az MIT mellett szól, hogy az egyik legjobb egyetem a világon, ráadásul „nagyon kedvesnek tűnik az egész, ahova nagyon szociális, durván okos emberek járnak.”
Zsófi kiemelte, hogy a felvételin is főleg a személyiségére voltak kíváncsiak, hogy kiderüljön mennyire passzol a közösséghez. Olyan témában kellett esszét írnia, hogy például mi volt az életében a legnagyobb kihívás, amit meg kellett oldania.
Meg persze a versenyeredmények is számítottak. Zsófi többek között tavaly nyáron úgy nyerte meg a közép-európai matekolimpiát, ahova tíz országból érkeztek a legjobb matekosok, hogy nemcsak arany minősítést szerzett, hanem a versenyen maximális pontot ért el.
A diáklány azt tanácsolta azoknak a középiskolásoknak, akik Amerikába szeretnének menni egyetemre amellett, hogy tökéletesen megtanulnak angolul, járjanak minél több versenyre, lehetőleg nemzetköziekre, esetleg önkénteskedjenek vagy legyenek olyan ötleteik, amit a suli mellett meg is valósítanak.
Érdemes ezekre az egyetemekre korán, még az ősszel jelentkezni. Ha pedig nagyon komplikáltnak tűnik a felvételi, akkor célszerű segítséget kérni olyanoktól, akik korábban már bekerültek valamelyik elitegyetemre.
- javasolta Zsófi, aki a jövőben szívesen dolgozna gyógyszeripari projektek matematikai vagy éppenséggel informatikai problémáin.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
