A nemzetközi matek és digitális kultúra versenyek, táborok miatt szinte lehetetlen küldetés időpontot egyeztetni a Szent István Gimnázium végzős diákjával, Keresztély Zsófiával, aki nemcsak az MIT-ra, hanem gyakorlatilag a Cambridge Egyetemre is bekerült.
Zsófi elmondása szerint kettős életet él: ugyanúgy jár iskolába, készül az érettségire, mint egy teljesen átlagos tizenkettedikesek gimnazista, csak mellette még nemzetközi matek és digitális kultúra versenyeken is részt vesz. Legutóbb húsvét előtt Koszovóban a matematikai lányolimpián szerzett arany minősítést.
„Mivel a versenyek vagy a felkészítő táborok többnaposak, és sok időt elvesznek, ezért egyéni tanrendben tanulok, de ez persze nem azt jelenti, hogy nem járok be, amikor csak tudok a suliba. Ez azért is fontos, mert most fogok érettségizni: magyarból és töriből középszinten, matekból és digitális kultúrából pedig emelt szinten. Igaz, ez már olyan túl sokat nem számít nálam a felvételiben” – tette hozzá Zsófi, aki valahol legbelül mindig is külföldi egyetemen szeretett volna továbbtanulni.
A dolgok csak akkor fordultak komolyra, amikor az egyik barátnője visszament a régi iskolájába meglátogatni az osztálytársait, és aznap pont az Academy tartott előadást arról, hogyan tud egy magyar diák bekerülni amerikai egyetemre. Zsófi ezután felvette velük a kapcsolatot, akik segítettek neki a felvételi folyamatban.
A jelentkezés egy nagyon összetett folyamat, hiszen többek között a SAT-vizsgán, a nyelvvizsgán és az ajánlóleveleken kívül négy-öt esszét kell is kellett minden amerikai egyetemre írni. Ezután derült ki, hogy behívtak-e szóbelizni vagy sem, ami a távolság miatt persze online volt. Az Academy az egész eljárás során sokat segített nekem. Nagyon örültem neki, amikor márciusban kiderült, hogy az MIT-ra bekerültem. Az amerikai intézmények mellett brit egyetemekre is jelentkeztem, és az már csak hab volt a tortán, hogy Cambridge-ből is kaptam ajánlatot. Bár az utóbbihoz még kell egy matekvizsga meg az érettségi, de innentől kezdve rajtam múlik, hova megyek
– tette hozzá Zsófi, majd megjegyezte, még nem döntött.
„Cambridge közelebb van, és az volt az egyik gyerekkori álmom, hogy ott tanulhassak, azonban egyre inkább azt érzem, az MIT jobban passzol hozzám, mert a rendszerből fakadóan ott sokkal nagyobb szabadsága van az embernek abban, hogy mi mindent szeretne csinálni, milyen tárgyakat szeretne felvenni. Még azt is menet közben lehet eldönteni, hogy milyen diplomát szeretnék, és ez nekem nagyon szimpatikus” – mondta a diáklány, aki szerint az is az MIT mellett szól, hogy az egyik legjobb egyetem a világon, ráadásul „nagyon kedvesnek tűnik az egész, ahova nagyon szociális, durván okos emberek járnak.”
Zsófi kiemelte, hogy a felvételin is főleg a személyiségére voltak kíváncsiak, hogy kiderüljön mennyire passzol a közösséghez. Olyan témában kellett esszét írnia, hogy például mi volt az életében a legnagyobb kihívás, amit meg kellett oldania.
Meg persze a versenyeredmények is számítottak. Zsófi többek között tavaly nyáron úgy nyerte meg a közép-európai matekolimpiát, ahova tíz országból érkeztek a legjobb matekosok, hogy nemcsak arany minősítést szerzett, hanem a versenyen maximális pontot ért el.
A diáklány azt tanácsolta azoknak a középiskolásoknak, akik Amerikába szeretnének menni egyetemre amellett, hogy tökéletesen megtanulnak angolul, járjanak minél több versenyre, lehetőleg nemzetköziekre, esetleg önkénteskedjenek vagy legyenek olyan ötleteik, amit a suli mellett meg is valósítanak.
Érdemes ezekre az egyetemekre korán, még az ősszel jelentkezni. Ha pedig nagyon komplikáltnak tűnik a felvételi, akkor célszerű segítséget kérni olyanoktól, akik korábban már bekerültek valamelyik elitegyetemre.
- javasolta Zsófi, aki a jövőben szívesen dolgozna gyógyszeripari projektek matematikai vagy éppenséggel informatikai problémáin.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
