A Harvard beperelte a Trump-kormányt

Miután Trump több milliárd dollárnyi kutatási pénzt vont meg a Harvardtól, az egyetem beperelte a kormányt.

Korábban a Trump-kormány egy olyan követeléslistát küldött Harvardnak, amely többek között a tanárok plágiumellenőrzését, a külföldi diákok esetleges fegyelmi ügyeinek jelentését, és független külső ellenőr kinevezését írta elő az egyetemi tanszékek „nézeti sokszínűségének” biztosítása érdekében - írja a New York Times.

Alan M. Garber, a Harvard elnöke szerint ez példátlan és jogtalan beavatkozás az egyetem függetlenségébe. Hangsúlyozta, hogy a következmények súlyosak és hosszú távúak lehetnek. Bár Garber zsidóként elismeri az antiszemitizmus veszélyeit, kijelentette, hogy a kormány jogszerű módon kellene együttműködjön az egyetemmel, nem pedig politikai kontrollt gyakorolni a tantárgyak és személyi döntések felett.

A perirat szerint a Trump-kormány jogtalan nyomásgyakorlással próbálja befolyásolni az akadémiai döntéseket Harvardon, és más egyetemek esetében is hasonló támogatásmegvonásokkal élt (pl. Columbia, Cornell, Northwestern, Princeton).

A Fehér Ház szóvivője, Harrison Fields szerint „az adófizetői pénz nem alapjog, hanem kiváltság”, és a Harvard nem teljesíti a támogatás feltételeit. Emellett a kormány vízummegvonással is fenyegette a Harvard külföldi diákjait. (Ezzel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

A támogatás megvonása már most súlyosan érinti a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskoláját. Mivel az egyetem április 14-én hivatalosan megtagadta a követelések teljesítését, mire a kormányzat felfüggesztette a kutatási támogatásokat, így az egyetemnek többek között tuberkulózissal, ALS-szel és sugárfertőzéssel kapcsolatos kutatásait kellett leállítania.

A 51 oldalas kereset a szólásszabadság megsértésére hivatkozik, hangsúlyozva, hogy az osztályterem egy olyan hely, ahol az ötletek születnek, amelyet az első alkotmánykiegészítés véd. Az is szerepel benne, hogy az antiszemitizmussal kapcsolatos aggályoknak semmilyen racionális kapcsolatuk nincs azzal az orvosi és tudományos kutatással, amelynek támogatását a kormány felfüggesztette.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.