Az egyetem elnöke szerint, ha megvonják tőlük a finanszírozást, akkor fontos életmentő kísérleteket kell leállítsanak és más projektek is veszélybe kerülhetnek.
Az amerikai kormány bejelentette, hogy felülvizsgálja a Harvard egyetemmel kötött szerződéseit, miután az intézmény nem lépett fel hatékonyan az antiszemitizmus ellen – írta meg a The Guardian. A vizsgálat érinti a kormány és a Harvard között kötött szerződéseket és az egyetemnek juttatott többéves támogatásokat is, aminek együttes értéke közel 9 milliárd dollár, azaz 3 268 223 015 325 forint.
Tavaly január elején mondott le Claudine Gay a Harvard korábbi elnöke, miután felmerültek plágiumvádak és heves kritikát kapott a kampuszon az antiszemitizmusról tett megjegyzései miatt. Az antiszemita hangok a gázai háború kitörésével kezdtek felerősödni és több amerikai elitegyetemen is Izrael-ellenes tüntetéseket tartottak, amely során sok diákot letartóztattak.
Mivel az egyetemek akkor nem rendezték megfelelően a problémát, egy az amerikai képviselőház előtti meghallgatáson kellett részt venniük. Arra a kérdésre, hogy a zsidók kiirtására való felszólítás megfélemlítésnek minősül-e egyik vezető sem adott egyértelmű választ, szerintük a kontextustól függ. Ezek után mondott le Gay és a Pennsylvaniai Egyetem rektora, Liz McGill is. Az antiszemita hangok viszont a vezetőváltások után sem csendesedtek el eléggé a kormány szerint.
Linda McMahon amerikai oktatási miniszter közleményében azt írta, hogy a Harvard nem védte meg hallgatóit az antiszemita diszkriminációtól, miközben megosztó ideológiákat hirdetett nyílt vizsgálat helyett, ezzel pedig komoly veszélybe sodorta a hírnevét. Hozzátette azt is, hogy az ilyen kihágások ellen elsősorban adminisztratív intézkedésekkel tud a kormány fellépni, így például a támogatások megvonásával.
Ez azonban súlyos következményeket vonna maga után. Alan Garber, a Harvard jelenlegi elnöke az egyetem polgárainak küldött levelében leírta, hogy a finanszírozás leállítása esetén le kell állítaniuk az életmentő kutatásokat és egyéb fontos projektjeik is veszélybe kerülhetnek. Hozzátette, hogy a Harvard elkötelezte magát az antiszemitizmus elleni harc mellett és felsorolta mindazokat a lépéseket, amiket tettek az elmúlt hónapokban a probléma megoldása érdekében.
Viszont azt is elismerte, hogy a helyzet még nem rendeződött megnyugtató módon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
