Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.
A világ legnépszerűbb üzleti szakja, a diplomák diplomája volt évtizedeken keresztül az MBA, azaz Master of Business Administration, ami belépőt jelentett szinte bármilyen állásra. Ehhez képest mostanra a világ legpatinásabb egyetemein végzettséget szerzők is küszködnek azzal, hogy állást találjanak. A Harvard Business School MBA képzésén 2024-ben végzettek 23 százaléka például még 90 nappal a diplomaszerzését követően sem talált munkát, ami az elmúlt 10 év legmagasabb aránya. De hasonló problémával küszködnek más Borostyán-ligás egyetemeken, például a Stanfordon és a Columbián végzettek is - írt róla a Poets & Quants még decemberben.
Az okokat nem a képzés minőségében vagy a hallgatók képességeiben kell keresni. A januári cikkében a Forbes arról írt; a munkaerőpiac alakult át úgy, hogy már nincs szükség annyi MBA szakos diplomásra, mint ahányan diplomát szereznek az országban. Mindennek oka a pandémia és a pandémia miatt/alatt meghozott intézkedések, vagy azok közvetett hatásai; például az automatizálás és a távmunka, melyek miatt a vállalatok jelentősen átalakították a szervezeti struktúrájukat. Kisebb csapatokban dolgoznak és az általános üzleti ismeretek helyett a speciális készségeket, képességeket részesítik előnyben, de előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is és már annyi felsővezetőre sincs szükség, mint korábban.
Így tehát bár az MBA továbbra is értékes diploma, a piac kevesebb frissdiplomást szív fel, mint korábban, ezért a végzetteknek érdemes a diplomájuk mellett egyéb készségekkel is vonzóvá tenni magukat, vagy saját vállalkozást, startupot indítaniuk.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
