A Harvardon MBA diplomát szerzők közel 25 százaléka nem talál munkát

Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.

  • Székács Linda

A világ legnépszerűbb üzleti szakja, a diplomák diplomája volt évtizedeken keresztül az MBA, azaz Master of Business Administration, ami belépőt jelentett szinte bármilyen állásra. Ehhez képest mostanra a világ legpatinásabb egyetemein végzettséget szerzők is küszködnek azzal, hogy állást találjanak. A Harvard Business School MBA képzésén 2024-ben végzettek 23 százaléka például még 90 nappal a diplomaszerzését követően sem talált munkát, ami az elmúlt 10 év legmagasabb aránya. De hasonló problémával küszködnek más Borostyán-ligás egyetemeken, például a Stanfordon és a Columbián végzettek is - írt róla a Poets & Quants még decemberben.

Az okokat nem a képzés minőségében vagy a hallgatók képességeiben kell keresni. A januári cikkében a Forbes arról írt; a munkaerőpiac alakult át úgy, hogy már nincs szükség annyi MBA szakos diplomásra, mint ahányan diplomát szereznek az országban. Mindennek oka a pandémia és a pandémia miatt/alatt meghozott intézkedések, vagy azok közvetett hatásai; például az automatizálás és a távmunka, melyek miatt a vállalatok jelentősen átalakították a szervezeti struktúrájukat. Kisebb csapatokban dolgoznak és az általános üzleti ismeretek helyett a speciális készségeket, képességeket részesítik előnyben, de előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is és már annyi felsővezetőre sincs szükség, mint korábban.

Így tehát bár az MBA továbbra is értékes diploma, a piac kevesebb frissdiplomást szív fel, mint korábban, ezért a végzetteknek érdemes a diplomájuk mellett egyéb készségekkel is vonzóvá tenni magukat, vagy saját vállalkozást, startupot indítaniuk.

 

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.