Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.
A világ legnépszerűbb üzleti szakja, a diplomák diplomája volt évtizedeken keresztül az MBA, azaz Master of Business Administration, ami belépőt jelentett szinte bármilyen állásra. Ehhez képest mostanra a világ legpatinásabb egyetemein végzettséget szerzők is küszködnek azzal, hogy állást találjanak. A Harvard Business School MBA képzésén 2024-ben végzettek 23 százaléka például még 90 nappal a diplomaszerzését követően sem talált munkát, ami az elmúlt 10 év legmagasabb aránya. De hasonló problémával küszködnek más Borostyán-ligás egyetemeken, például a Stanfordon és a Columbián végzettek is - írt róla a Poets & Quants még decemberben.
Az okokat nem a képzés minőségében vagy a hallgatók képességeiben kell keresni. A januári cikkében a Forbes arról írt; a munkaerőpiac alakult át úgy, hogy már nincs szükség annyi MBA szakos diplomásra, mint ahányan diplomát szereznek az országban. Mindennek oka a pandémia és a pandémia miatt/alatt meghozott intézkedések, vagy azok közvetett hatásai; például az automatizálás és a távmunka, melyek miatt a vállalatok jelentősen átalakították a szervezeti struktúrájukat. Kisebb csapatokban dolgoznak és az általános üzleti ismeretek helyett a speciális készségeket, képességeket részesítik előnyben, de előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is és már annyi felsővezetőre sincs szükség, mint korábban.
Így tehát bár az MBA továbbra is értékes diploma, a piac kevesebb frissdiplomást szív fel, mint korábban, ezért a végzetteknek érdemes a diplomájuk mellett egyéb készségekkel is vonzóvá tenni magukat, vagy saját vállalkozást, startupot indítaniuk.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
