Középiskolásként egy évet már az USA-ban tanult Markovics Áron, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és a Milestone Intézet diákja, akit ösztöndíjjal vettek fel a Dartmouthra. Áronnal többek között arról beszélgettünk, hogy miért szeretne Amerikában tanulni, hogyan készült a felvételire és felnőttként hol szeretne dolgozni.
Eduline: Az utóbbi években több magyar diák is bekerült Borostyán-ligás egyetemre. Mikor döntötted el, hogy középiskola után Amerikában szeretnél tovább tanulni?
Markovics Áron: Az az igazság, hogy a tizediket Amerikában töltöttem Michiganben. Élveztem, hogy bármilyen órát felvehettem, amit csak akartam. Nem volt semmi kötöttség. Persze rögtön beiratkoztam a legnehezebb matekórára: így tizedikesként azt tanultam, amit a tizenkettedikesek. A suli még azt is felajánlotta, hogy járjak be a helyi főiskola matekkurzusára. És nekem nagyon bejött az oktatás szabadsága, hogy
kint azt tanulsz, amit akarsz, és olyan tempóban és olyan szinten, ahogyan akarod.
Emiatt már egy-két hónap után tudtam, hogy később valamelyik amerikai egyetemre szeretnék bekerülni, és miután hazajöttem, elkezdtem erre tudatosan is készülni.
Ez pontosan mit takart?
Kezdésképpen több ezer órányi YouTube-videót megnéztem, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy bejussak egy ilyen elit intézménybe. Érdekes volt, hogy Európában a nyelvtudás mellett gyakorlatilag egy jó bizonyítványt meg pár, lehetőleg nemzetközi versenyeredményt kell felmutatni ahhoz, ha valaki be akar kerülni egy neves egyetemre, ehhez képest Amerikában az iskolán kívüli tevékenység is számít, persze azért a teszteket jól meg kell írni. Nekem a kompetenciateszt első próbálkozásra is jól sikerült, az esszékben pedig a Milestone Intézet mentora segített.
Fontos, hogy a felvételi során egy nagyon céltudatos személyiséget kell sugározni az egyetem felé, amiben leírod te milyen vagy, miért jelentkezel az egyetemre, és az ott szerzett tudással hova szeretnél eljutni.
Az iskolán kívüli tevékenységeknél egy amerikai egyetem mit néz?
A proaktivitást, a kezdeményező-és vezetői készséget mindenhol szeretik. Én például megkerestem a Holdblogot (gazdasági témákkal foglalkozó oldal – A Szerk.), hogy publikálnák-e néhány cikkemet, és beleegyeztek, sőt tavaly nyárra még egy gyakornoki pozíció is összejött. Emellett néhány barátommal alapítottam egy környezetvédelmi egyesületet is, és szerveztünk programokat iskolákba. Ezeket pedig alaposan ki is fejtettem az esszéimben. Tudtam, hogy mindenhol nézik, hogy beleillek-e az adott egyetem kultúrájába.
Hány helyre adtad be a jelentkezésedet, és végül miért pont a Dartmouthra esett a választásod?
Biztosra mentem, nagyjából az összes Borostyán-ligás egyetemre jelentkeztem, plusz még a többi elit intézményre, mint például a Berkeley vagy University of Chicago. 8 elitintézményben focis hasonlattal élve kapufát lőttem, mert jónak találták az anyagomat, de a kvótába épphogy nem fértem bele, és várólistára helyeztek, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy rendelkezek a szükséges kvalifikációkkal, de idén nem tudtak nekem helyet ajánlani. Több egyetemre viszont bekerültem, végül pedig a Dartmouth mellett döntöttem, mert kiemelt ösztöndíjat kapok.
Milyen tárgyakat fogsz tanulni?Matematikát és közgazdaságtant. Aztán majd a későbbiekben meglátjuk, mihez kapok kedvet.
Biztosan sokan kérdezték már, mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
Az az álmom, hogy a Wall Streeten a pénzügyi szektorban egy tőkealapnál kapok munkát, de akkor sem leszek csalódott, ha az élet másfele sodor. Jelenleg például az egyik, egyébként Harvardon tanuló, barátommal alapítottunk egy vállalkozást, amelyben szeretnénk minél több magyar középiskolásnak a tengerentúli továbbtanulásban segíteni.
Áron mellett a Milestone Intézet másik diákja, Soproni András az Arizonai Egyetem asztronómiai programjába került be.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
