Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Zsanett a Lumen mentorprogram alapítójaként évek óta segíti a fiatalokat abban, hogy tudatosan és önazonosan készüljenek a külföldi egyetemi felvételire – legyen szó akár a brit, akár az amerikai útról.
Tanulási stílus és tanrend
Az Egyesült Királyságban a BA-diploma 3 éves, és már az első naptól a választott szakodra koncentrálhatsz. A heti óraszám alacsony (8–12 óra), mivel a hangsúly inkább az önálló tanuláson van. Ez csodálatos szabadságot ad, de egyben óriási önfegyelmet is követel. Meg kell tanulnod beosztani az időd, hosszú távon tervezni, és saját magad motiválni. Vizsgáztatás évente csak néhányszor van, de ezek nagy anyagot ölelnek fel és keményen megdolgoztatnak – a „majd vizsga előtt bepótolom” hozzáállás itt szinte biztos bukáshoz vezet.
Az Egyesült Államokban a BA-program 4 éves, és az első két évben „liberal arts” alapú képzést kapsz - felvehetsz több, a szakodtól független kurzust is, így egyszerre tanulhatsz például közgazdaságtant, irodalmat és biológiát. Ez lehetőséget ad arra, hogy kísérletezz, és akár később válaszd ki a főszakodat. Az órák interaktívabbak, mindenki hozzászól, megosztja a véleményét, és a professzorokkal való kapcsolat is közvetlenebb.
A jegyek értékelése is eltér: az amerikai rendszerben a tanulmányi átlagodba beleszámít, hogy részt veszel-e az órákon, és mennyire aktívan járulsz hozzá a beszélgetésekhez – ezt rendszeresen ellenőrzik és osztályozzák. A brit rendszerben a jelenlétedet ritkán figyelik, a jegyeid pedig szinte teljesen a beadandók és vizsgák eredményén múlnak.
Felvételi folyamat
A brit egyetemekre a UCAS felületén keresztül lehet jelentkezni, egyszerre maximum öt helyre. Eddig egyetlen, kb. 4000 karakteres personal statement volt a fő írásos anyag, de 2026-tól három külön esszé kérdésre kell majd válaszolni – így a folyamat személyesebb és fókuszáltabb lesz. A tanári ajánlás továbbra is fontos, tesztet csak néhány speciális szak (pl. orvosi) kér.
Az amerikai egyetemek felvételije ennél összetettebb. A Common Application rendszerben a központi esszé mellé az egyetemek egyedi, rövidebb esszéket is kérnek. Gyakoriak a SAT/ACT tesztek, bizonyos szakokon AP vizsgák, és interjúra is számíthatsz. Itt a sokoldalúságodra, személyiségedre és közösségi szerepvállalásodra legalább akkora figyelem jut, mint a jegyeidre.
Költségek és ösztöndíjak
A brit tandíj EU-s diákoknak a Brexit óta magasabb, 15–30 ezer font között mozog. Ösztöndíjak elérhetők, de ritkán fedezik a teljes költséget.
Az amerikai tandíj gyakran 25–50 ezer dollár évente, viszont jóval több a nagy összegű ösztöndíj lehetőség. Én például a Fulbright támogatásával tanulok az NYU-n – ez részben fedezi a tandíjat és az élhetési költségeket az első évre, ami óriási segítség. Vannak más nemzetközi ösztöndíj források is, ezek felkutatása és megpályázása komoly előkészületet és időt igényelnek.
Ami kontinentális szinten meghatározó különbség, az a sportkultúra, ami Amerikában sokkal nagyobb szerepet kap. A brit egyetemeken inkább az akadémiai klubok vannak előtérben, amelyek hagyományai akár évszázadokra nyúlnak vissza.
Melyik való neked?
Ha szeretsz önállóan dolgozni, jó az időbeosztásod, és szeretnél egy témában mélyen elmerülni, a brit rendszer neked való lehet. Ha jobban szeretsz folyamatos visszajelzések között, strukturált keretekben tanulni, akkor az amerikai rendszer lehet a jó választás. A döntésnél gondolj arra, hogy az egyetem nemcsak a diplomáról szól, hanem egy meghatározó korszak az életedből, ahol rengeteget fogsz formálódni. Olyan helyet válassz, ahol a mindennapjaid is jól fognak működni, mert ez legalább annyira meghatározza az élményt, mint maga a tananyag.
