London és Brüsszel a közeljövőben megállapodhat a brit diákcsereprogram újraindításáról, amely lehetővé tenné, hogy a brit fiatalok ismét részt vegyenek az Erasmusban, és az európai diákok is hosszabb időre az Egyesült Királyságban tanulhassanak vagy dolgozhassanak. A tárgyalások része egy szélesebb „reset” folyamatnak, amely a Brexit utáni kapcsolatok javítását célozza, miközben a brit kormány a program költségeit is igyekszik csökkenteni.
A brit kormány célja, hogy a következő hetekben megállapodás szülessen az Erasmus-programhoz való új csatlakozásról, írja a Guardian.
A tárgyalásokat az Egyesült Királyság és az EU illetékesei vezetik, miután a Labour-kormány a tavaly májusi UK-EU csúcson megállapodott a tárgyalások újranyitásáról. A brit részvétel költségeinek csökkentése szintén kiemelt cél.
Boris Johnson kormánya korábban azért lépett ki az Erasmusból, mert szerinte „nem nyújt jó ár-érték arányt”. Az EU fővárosai viszont kiemelt követelésként fogalmazták meg a brit csatlakozást, a fiatalok mobilitásának újraszabályozása mellett, amely lehetővé tenné az európai fiatalok számára, hogy több évre az Egyesült Királyságban éljenek és dolgozzanak, és fordítva, a britek számára is Európában.
Az Erasmus része a szélesebb „reset” tárgyalásoknak
A gyors előrelépés a program ügyében segítene a brit kormányt abban, hogy jelezze: halad a kapcsolatok javításában. Keir Starmer (a Labour Party vezetője) londoni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta:
Nincs hiteles gazdasági jövő Nagy-Britannia számára nyitott kereskedelem nélkül. Az EU-val való közeledés és a súrlódások csökkentése elengedhetetlen gazdasági megújulásunkhoz.
Pedro Serrano, az EU brit nagykövete hozzátette: „Az EU is a szorosabb kapcsolatot keresi az Egyesült Királysággal. A polgárok ezt várják el, és ez erősebb Európát hoz.”
Több mint felére csökkent az uniós tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken
A brit kormány más tárgyalásokon is előrehaladást szeretne: az élelmiszer-szabványokról, a közös szén-dioxid-kibocsátási rendszeréről és a fiatalok mobilitásáról folytatott megbeszélések lassabban indultak, részben az EU tárgyalási mandátumának késlekedése miatt.
A brit kormány célja, hogy a tárgyalások során „a nemzeti érdekeket helyezzék előtérbe”, és közelebb hozzák a kereskedelmi kapcsolatokat az EU-val, miközben a diákcsereprogram is biztosított legyen. A brit és az EU tárgyalók következő találkozója december 10-én lesz Brüsszelben.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
