Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? Ezt vizsgálta a legújabb felmérésében az Engame Akadémia.
Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
A 2023/24-es tanévben 2926 magyar egyetemista tanult Hollandiában, ami jövőre szinte teljesen biztos, hogy Ausztria után a második legnépszerűbb célország lesz.
Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
Olyan középiskolások és egyetemisták jelentkezését várják, akiknek van egy jó ötlete a hat meghatározott terület valamelyikén.
Az Engame Akadémia 83 végzőse 428 felvételi ajánlatot kapott.
A magyar kormány szerint "nem megfelelően járnak el", valójában azonban logikus magyarázat van arra, miért nem fogadják el a holland egyetemek a magyar diákok szakképzésben szerzett érettségijét. Nádas Ritával, az Engame Akadémia oktatásvezetőjével beszélgettünk.
Az Egyesült Királyság helyett az elmúlt években Hollandiába áramlottak a külföldi egyetemen tanulni vágyó egyetemisták nemcsak Magyarországról, de számos más európai országból is. Az ország és a holland diákok azonban nehezen bírják a megugrott lakásárakat és a tantermeken belüli zsúfoltságot, így különböző intézkedések bevezetését szorgalmazzák a külföldi hallgatók számának csökkentése érdekében.
Bár az elmúlt évek tendenciájához képest lassabb a növekedés, továbbra is több ezer magyar diák választja, hogy a középiskola után külföldön folytatja a tanulmányait.
Tovább emelkedett a külföldön tanuló magyar hallgatók száma, a 2021/2022-es tanévben már több mint 16 ezren jártak valamelyik másik ország felsőoktatási intézményébe. Úgy tűnik, a Brexit senki kedvét nem vette el a költözéstől, egyszerűen új célországot kerestek maguknak a középiskolások. És találtak is: Hollandiában meredeken emelkedik a magyar egyetemisták száma, az ottani egyetemeken lassan kitehetik a „megtelt” táblát.
Jó ötlet-e egy - minden EU-tagállam által közösen kidolgozott - történelemkönyv? Hozhatnak-e bírói döntéseket számítógépes algoritmusok? Szavazhasson-e minden 16 éves az európai parlamenti választásokon?
58 százalékkal esett vissza a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma – közölte a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia az Eduline-nal. A csökkenés oka, hogy a Brexit miatt az Európai Unióból érkező elsőévesek szeptembertől nem vehetik fel a brit diákhitelt, és elveszítik a tandíjkedvezményt is. Az Egyesült Királyság ráadásul az Erasmus-programból is kilép.
Drasztikusan visszaesett a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma a friss statisztikák szerint, szeptembertől csak elvétve lehet majd találni Magyarországról érkezett elsőévest, EU-s állampolgárként ugyanis már sem tandíjkedvezményre, sem diákhitelre nem számíthatnak. Persze aki anyagilag bírja, az továbbra is tanulhat majd az Egyesült Királyságban, rajtuk kívül azonban csak a legtehetségesebb diákoknak lesz esélyük a brit diploma megszerzésére.
10 ezer diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és könnyen lehet, hogy többségük sosem jön már haza.
Sajnos nem sok elemét találni a magyar oktatási rendszerben azoknak a kritériumoknak, amik az Engame Akadémia elemzése szerint sikeressé tehetik egy ország oktatását.
