„Nálunk körülbelül egyharmadára esett vissza az Egyesült Királyságba jelentkezők száma” – mondja Lévai Balázs, a többek között 8-12. évfolyamosok számára alternatív oktatási programokat és a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat kínáló Engame Akadémia társalapítója-ügyvezetője saját diákjaikról, hozzátéve, hogy a visszaesés már az összesített brit statisztikából is egyértelműen kirajzolódik, pedig az még csak a felvételi első, kevesebb diákot érintő „köréről” készült. Az Oxford és a Cambridge szakjaira, az orvosi és állatorvosi egyetemekre ugyanis minden évben október 15-ig lehet jelentkezni: tavaly 210 magyar diák adta be a felvételi kérelmét, míg idén mindössze 130-an próbáltak bejutni a rangsorok élén álló intézményekbe. A legtöbb végzős azonban idén is a január 15-i határidőre készült, ugyanis addig lehetett jelentkezni a többi brit egyetem képzéseire – erről ugyan még nem tették közzé az összesített adatokat, de a különböző nemzetközi kutatások 50-60 százalékos visszaeséssel számolnak.

A négy évfolyamos tehetséggondozó programot működtető, a legnevesebb brit egyetemek felvételijére évente több tucat hallgatót sikeresen felkészítő Milestone Institute-nál a végzősök nyolcvan százaléka beadta ugyan a jelentkezését valamelyik brit egyetemre, de az „offert”, vagyis a felvételi ajánlatot szerző diákok 84 százaléka anyagi okok miatt várhatóan nem tud majd beiratkozni a kiválasztott brit egyetemre. Igaz, a Milestone-nál többen amerikai egyetemre kerültek be ösztöndíjjal, vagy pedig valamelyik EU-s országban folytatják majd tanulmányaikat.

Néhány hónapja derült ki, milyen szabályok lesznek

A 2016-os népszavazás óta sejteni lehetett, hogy a Brexit a több mint 140 ezer EU-s hallgatót oktató egyetemekre is komoly hatással lesz, de végül csak 2020 nyarán derült ki, pontosan mire számíthatnak a hallgatók. Az Egyesült Királyság felsőoktatási minisztere júniusban jelentette be, hogy a 2021/2022-es tanévtől az Európai Unió országaiból érkező elsőévesek már nem kapnak tandíjkedvezményt, ráadásul a brit diákhitelt sem vehetik fel.

EU-s ország állampolgáraiként a magyar hallgatóknak az angliai és a wales-i felsőoktatási intézményekben eddig ugyanazt a kedvezményes tandíjat kellett fizetniük, mint a brit diákoknak – ennek maximális összege az alapszakokon 9000-9250 font, vagyis három és félmillió forint volt. 2021 szeptemberétől ennél jóval nagyobb kiadással kell számolniuk. Bár a tandíj összege intézményenként és szakonként különböző, az eddigi nemzetközi tandíj (ezt azok a hallgatók fizetik, akik nem britek, és nem is az EU-ból érkeztek) évi 10-26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint között mozog. Szigorítottak Skóciában is, amely eddig nagy kedvencnek számított, az EU-s hallgatók ugyanis ingyen tanulhattak – ennek is vége a következő tanévtől.

Pedig az Egyesült Királyság a külföldi továbbtanulást választó magyar diákok harmadik kedvelt célpontja volt, csak Ausztria és Németország előzte meg a népszerűségi listán.  A 2018/2019-es tanévben már több mint 2300-an tanultak kint, 2019-ben pedig minden korábbinál többen, 1045-en jelentkeztek kinti BA- vagy Bsc-képzésre, közülük 650 hallgatót fel is vettek.

Legyél nagyon felkészült. Vagy gazdag

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a tandíjkedvezmény és a diákhitel megszüntetése közül valószínűleg utóbbi fáj jobban a felvételizőknek, a magyar diákok zöme a kedvező, a végzettek fizetéséhez igazított törlesztésű brit diákhitel nélkül ugyanis a mostani tandíjakat sem tudná kifizetni – a szülők jellemzően nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy évente 3-10 millió forintot félre tudnának tenni tandíjra. Pedig egy kiváló brit egyetem diplomáját megszerezni befektetésnek sem utolsó, nem véletlenül döntött úgy több ezer magyar diák az elmúlt években, hogy komoly összegű diákhitelt vesz fel, csak kint tanulhasson.

„A közepes eredményekkel rendelkező diákok, illetve a közepes anyagi hátterű családok gyerekei kerülnek a döntéssel rossz helyzetbe. Aki jómódú, az továbbra is tud majd menni, aki pedig nagyon felkészült, tehetséges diák, annak a támogatását az egyetemek meg fogják oldani” – véli az Engame alapítója, hozzátéve: eddig sem az Oxford, sem a Cambridge nem rukkolt elő dedikáltan EU-s hallgatóknak szóló ösztöndíjakkal, „de pont ezek az egyetemek azok, amelyek anyagilag támogatni tudják a legtehetségesebb hallgatókat”.

Néhány felsőoktatási intézmény azzal nyugtatja a képzéseik iránt érdeklődőket, hogy az EU-s hallgatóknak új ösztöndíjprogramokat vagy tandíjkedvezményt biztosítanak majd. A University of Leicester volt az egyik első, amelynek vezetői bejelentették, hogy befagyasztják az EU-ból érkezők tandíját, de ugyanígy döntött a University of Worcester is, amely a 2021/2020-es és a 2022/2023-as tanévre garantálja az eddigi, maximum 9250 fontos tandíjat. Más intézmények ösztöndíjakat kínálnak az EU-s országokból érkezőknek - van, ahol össze lehet majd rakni ebből egy teljes tandíjat, ám van, ahol a támogatás ellenére is több ezer fontot kell(ene) saját zsebből fizetni, a megélhetés költségeiről nem is beszélve. 

„Nagy kérdés, hogy az angol egyetemek mennyire tudnak a következő időszakban összeszedni annyi pénzt, hogy egy tisztességes ösztöndíjrendszert elindítsanak. Nyilván a gyengébb egyetemeknek sokkal kevesebb lehetőségük van erre” – mondja a Milestone szakembere, hozzátéve: így már nem csak a képzés minősége miatt fog sokat fog számítani, hogy hova kerül be egy diák, mert a kisebb egyetemeken várhatóan nem lesznek ilyen támogatási lehetősége. Greskovits György, a Milestone Institute oktatási vezetője arra számít, hogy a tíz-tizenöt legjobb brit egyetem képes lesz anyagilag támogatni a tehetséges EU-s hallgatók képzését, vagyis a legjobban felkészült magyar diákok továbbra is számolhatnak ezekkel az intézményekkel.

Hollandia az új kedvenc

A Milestone-nál úgy érzékelik, idén nagyobb az érdeklődés az Egyesült Államok iránt. „Van körülbelül ötven olyan intézmény, amelynek komoly ösztöndíjrendszere van – ezek részben az Ivy League egyetemei, részben liberal arts schoolok. Tüzetesen megvizsgálják a jelentkezők anyagi helyzetét, és ha valakit tehetségesnek tartanak, de a diák nincs olyan anyagi helyzetben, hogy finanszírozni tudná a tanulmányait, komoly támogatást adnak neki, akár a tandíjnál is nagyobb összegben” – mondta Greskovits György. A jelentkezési adataikon is jól látszik, hogy egyre többen kacsintgatnak az Egyesült Államok felé. Míg a Milestone tavalyi végzőseinek hat százaléka jelentkezett amerikai egyetemre, addig idén már minden negyedik diák nekifutott a felvételinek, a jövőre végző évfolyamból pedig a diákok több mint negyven százaléka tervezi, hogy amerikai felsőoktatási intézménybe is felvételizik.

Az elsődleges célpont azonban Hollandia, az angolul beszélő felvételizők nagy része az Egyesült Királyság helyett a holland egyetemeket választja, amelyek egyébként is népszerűvé váltak az elmúlt években, a 2018/2019-es tanévben már több mint ezer magyar tanult kint, számuk azonban várhatóan idén ugrik majd meg igazán. A Brexittel járó nehézségek a külföldi továbbtanulástól ugyanis nem vették el a középiskolások kedvét, egyszerűen úti célt változtattak. „Amennyivel kevesebb diákunk jelentkezett idén az Egyesült Királyságba, körülbelül annyival többen felvételiznek Hollandiába, ahol nagy választékban találnak angol nyelvű szakokat, megfizethető áron. De népszerűbb lett Dánia és Írország is” – mondta Lévai Balázs, hozzátéve: ők nem számítanak arra, hogy az amerikai egyetemi helyekre pályázók száma jelentősen emelkedik majd. „Az elmúlt tíz évben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sokan érdeklődnek az Egyesült Államok iránt, ám végül csak azok mennek végig a felvételi folyamaton, akik nagyon elkötelezettek, nagyon szeretnének ott tanulni. Magasak a tandíjak, nagy a távolság, teljesen más a felvételi rendszer, ezért úgy gondolom, hogy aki a Brexit miatt nem megy az Egyesült Királyságba, az nem egy még nehezebben elérhető helyet fog választani” – magyarázta.

A diákok többsége azonban a Milestone-nál is főként EU-s országok egyetemei felé veszik az irányt, idén 90 százalékuk beadta valamelyik felsőoktatási intézménybe. „Egy évfolyamunkon 100-120 diák van, ők a világ 150 legjobb egyetemei közé tartozó EU-s egyetemekre jelentkeznek majd, a legjobban teljesítő hatvan százalék emellett megpróbálja majd ösztöndíjjal az angol vagy az amerikai egyetemeket is. Így lesz egy portfóliójuk, amelyből választhatnak majd” – mondta a felvételizők várható stratégiájáról Greskovits György.