Külföldön tanulnátok tovább? Minden infó a határidőkről és a jelentkezésről

Meddig lehet jelentkezni a különböző országok egyetemeire, főiskoláira, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, és mit lehet tudni a képzésekről? Összegyűjtöttük.

  • Eduline

Nem csak a magyarországi felvételi jelentkezés határideje közeledik - sok külföldi országokban is a következő hetekben, hónapokban kell felvételiznetek az egyetemekre, főiskolákra.

Határidők és tudnivalók 

A svédországi és nagy-britanniai felsőoktatási intézmények többségében már lezárult a jelentkezés. Írországban általában február 1-ig, Dániában pedig március 15-ig kell felvételizni az egyetemekre, főiskolákra.

Ha Franciaországban szeretnétek továbbtanulni, január közepétől március közepéig jelentkezhettek egy online portálon keresztül. A jelentkezés menetéről itt írtunk részletesen, a tandíjjal és a megélhetési költségekkel kapcsolatos tudnivalókat itt mutattuk be, annak pedig, hogy miért érdemes franciául tanulni, itt jártunk utána

Olaszországban is januárban kezdődik a felvételi időszak, a jelentkezési határidő intézményenként változó. Itt minden infót megtaláltok a felvételi szabályairól és menetéről, itt a tandíjakról, a költségekről és bevételekről írtunk, itt pedig az olasz nyelvtanulás előnyeit mutattuk be.

Hollandiában a legtöbb intézményben április 1. vagy május 1. a határidő. Ha osztrák vagy német egyetemre, főiskolára szeretnétek jelentkezni, még bőven van időtök: Ausztriában június és szeptember között, Németországban pedig július 15-ig kell jelentkezni.

Egyes képzéseken vagy a magánegyetemeken a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét intézményre, illetve szakra érvényes dátumnak is.

Milyen dokumentumokat kell csatolni a jelentkezéshez?

Érdemes már jóval a határidő előtt elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését, ugyanis a magyarországi felvételin megszokottnál a külföldi intézmények általában többféle csatolmányt kérnek. A nyelvtudást igazoló dokumentum és a korábbi bizonyítványok másolata mellett például a képzésre szabott motivációs levelet, önéletrajzot, illetve ajánlóleveleket a tanáraiktól. Csatolnotok kell az útlevél vagy a személyi másolatát is. 

A bizonyítványokat, okleveleket hitelesíteni kell, ezért az erre szánt idővel is kalkuláljátok. Ha ezeket csak később szerzitek meg, a hiánypótlás során kell benyújtanotok őket.

Fontos, hogy a benyújtandó dokumentumok terén eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is, ezért mindig nézzétek meg, hogy az adott szakon pontosan mi a követelmény.

Elfogadott nyelvvizsgák

Ha külföldi egyetemre, főiskolára jelentkeztek, a nyelvtudásotokat nemzetközileg elismert nyelvvizsgával kell igazolnotok. Az angol nyelvű képzéseken általában elfogadott nyelvvizsgákról itt olvashattok, a német nyelvű szakokon kért bizonyítványokat pedig itt gyűjtöttük össze.

Ebben az esetben is fontos szabály, hogy mindig nézzétek meg az adott szak követelményeit, illetve azt, hogy milyen eredményt kell elérnetek a vizsgán ahhoz, hogy bekerülhessetek.

Külföldön tanulnának: így választanak nemzetközi egyetemeket a magyar középiskolások

Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy vezető középiskola végzős osztályaiból többen is külföldi egyetemre adják be a jelentkezésüket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.