Külföldi továbbtanulás: így jelentkezhettek francia egyetemekre
Az egyetemi felvételi önmagában nehéz időszak minden diáknak, arról nem is beszélve, ha külföldi egyetemre szeretnének jelentkezni. Milyen dokumentumokat kérhetnek, milyen határidőkre kell figyelni és mennyi a tandíj? Ezek olyan fontos kérdések, amikre érdemes időben választ találni. Ebben a cikkben most azoknak gyűjtöttünk össze minden hasznos információt, akik francia egyetemre szeretnének felvételizni.
Franciaországról a legtöbb embernek az Eiffel-torony, a Diadalív és a Champs-Élysées jut eszébe először, de a látványosságok mellett, kultúrájáról, gasztronómiájáról és nem utolsó sorban az oktatásáról is híres ország. Franciaország ugyanis otthont ad több, évszázados múlttal rendelkező egyetemnek, köztük az egyik nemzetközileg is toplistás párizsi Sorbonne-nak és néhány vezető üzleti iskolának is.
Ezen felül ez az egyike azon országoknak, ahol a legtöbb külföldi diákot fogadják, 2018-ban például 325 ezer külföldi hallgató választotta Franciaországot. Mivel számuk folyamatosan növekszik, ezért egyre több angol nyelvű képzést kínálnak. A francia felsőoktatás a magyar diákok körében is népszerű, a Campus France adatai alapján 2018-ban - az Erasmus féléven lévő diákokon felül - 600 magyar hallgató tanult francia egyetemen. Ha ti is szívesen tanulnátok Párizsban vagy éppen Marseille-ben, akkor most összeszedtünk pár hasznos információt a felvételiről, a benyújtandó dokumentumokról és a határidőkről.
Alapvetően az Európai Uniós tagállamok felvételizőinek ugyanolyan eljárásban kell részt venniük, mint a francia jelentkezőknek ahhoz, hogy egy francia felsőoktatási intézményben tanulhassanak.
1. Felvételi menetrend - Milyen fontos határidőket kell betartani?
Ha alapképzére jelentkeztek, a magyar hallgatóknak - és a franciáknak is - egy online portálon keresztül kell regisztrálnia az állami felsőoktatási intézményekbe. Ez az oldal minden évben január közepétől március közepéig működik.
Ezért hasonlóan a magyar felsőoktatási felvételi rendszerhez, a francia egyetemi jelentkezési időszak első része is az év elején kezdődik és március közepéig tart. Ilyenkor kell kiválasztani, milyen képzésre szeretnétek jelentkezni. A második szakasz márciustól április elejéig tart, ez a jelentkezés megerősítésének, hitelesítésének időszaka.
Ha a képzések között keresgélnétek, akkor ezen az oldalon megtalálhatjátok a francia egyetemek alapképzéseit. A listát januárban, márciusban és októberben frissítik, így a jelentkezés előtt mindenképpen ellenőrizzétek az aktuális összeállítást. Ha pedig még nem jövőre felvételiztek, vagy éppen már egyetemen tanultok, de szeretnétek kipróbálni a francia diákéletet, akkor nem kell feltétlenül felvételi keretei között jelentkeznetek. Az Erasmus + programban választható partneregyetemek és képzések listája is nagyon széles, arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben teljes mentességet kaptok a beiratkozási díjak alól.
2. Dokumentumok és nyelvtudás - Milyen papírokat kérhetnek?
Amennyiben először jelentkeztek egy franciaországi intézménybe, akkor egy (többnyire online) jelentkezési lapot kell kitöltenetek. Illetve az alapképzések többségéhez érettségi bizonyítvány, vagy ezzel egyenértékű végzettség szükséges, amit természetesen francia nyelven kell benyújtani.
Habár egyre több képzést hirdetnek meg angol nyelven is, Franciaországban az egyetemi képzések nagy részét francia nyelven oktatják. Ebben az esetben az intézmények kérhetnek egy francia nyelvtudást igazoló dokumentumot vagy szervezhetnek felvételi elbeszélgetést. Azok viszont, aki DELF vagy DALF nyelvvizsgával rendelkeznek (ezek a Francia Oktatási Minisztérium nemzetközi nyelvvizsgái) mentesülhetnek a tesztek vagy felmérések alól. A nyelvvizsgákat persze nem csak azoknak érdemes megcsinálni, akik Franciaországban tervezik az egyetemet vagy a munkát – mivel Magyarországon is honosíthatók -, azoknak is jól jöhet, akik itthon tanulnának tovább vagy keresnek állást.
Nyelvvizsgák francia nyelven |
A fent említett vizsgák például - hasonlóan a jól ismert nyelvi tesztekhez -, szintén négy részből állnak, azaz négy kompetenciát mérnek: beszédértést, olvasott szöveg értést, íráskészséget és kommunikációs készséget. Ezek mindegyikén el kell érni egy bizonyos százalékot, hiszen a vizsga csak akkor sikeres, ha az elérhető maximális pontból, vizsgarészenként is teljesítitek az elvárt szintet. Persze nem csak nyelvvizsgák vannak, hanem nyelvtudást igazoló tanúsítványok is. Ha a nyelvtudásotokat kell papírral igazolnotok, akkor jó választás lehet a TCF is, hiszen ez is egyfajta nyelvi szintfelmérő teszt, mely nem nyelvvizsgának számít. Viszont fontos, hogy mint minden ilyen nyelvtudást igazoló dokumentum, a TCF is két évig érvényes. A vizsgákról bővebb információt (vizsgaszabályzatot, vizsgafeladatokat, vizsgaidőpontokat, vizsgadíjakat) a www.ciep.fr honlapon olvashattok. |
Persze ajánlott a kiválasztott intézményekkel közvetlenül felvenni a kapcsolatot, hiszen előírhatnak külön teszteket, felméréseket követelményként. Ezért még a dokumentumok begyűjtése előtt érdemes az egyetemek külföldi hallgatókkal foglalkozó osztályaitól tájékoztatást kérni arról, milyen feltételei vannak a jelentkezésnek és milyen határidőkkel számolhattok. Több egyetemen ugyanis követelmény a motivációs levél, és kérhetnek vizsga- vagy versenyeredményeket a fent említett érettségi és nyelvvizsga mellett.
Ezen felül fontos, hogy bizonyos felsőoktatási intézmények szervezhetnek külön felvételi vizsgákat, például a művészeti, mérnöki, menedzsment képzések esetében - hívja fel a figyelmet a Francia Intézet. A magán intézményekben pedig kötelező a felvételi vizsga.
Francia egyetemek a világ legjobbjai között |
Azon felül, hogy a francia felsőoktatás az egyik legnagyobb hagyományú rendszer Európában, és egyre több külföldi hallgatót vonz, az egyetemeik évről-évre a világrangsorok élvonalában is szerepelnek. A Times Higher Education (THE) egyetemi lisájában többek között a PSL Kutatóegyetem, és a Sorbonne Egyetem is ott volt a legjobb 50 egyetem között, a 92 ország közel 1400 felsőoktatási intézményét felsorakoztató világrangsorban. A Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as összesített világrangsorának első száz helyezettje között például három francia intézmény is helyet kapott. Habár a lista élén továbbra is túlnyomóan amerikai felsőoktatási intézmények állnak, előkelő helyen áll a PSL, École Polytechnique és a Sorbonne is. |
3. Tandíjak - Fizetni is kell, de mennyit?
A francia felsőoktatási intézmények díjai nem magasabbak, mint Európa többi országának egyetemein. Ez számokban körülbelül évi 10 ezer eurós kiadást jelent. Azonban mégis olcsóbb Franciaországban egyetemistának lenni, mivel az állam az általa fenntartott intézmények képzési költségeinek egy részét fizeti. Persze ez nem jelenti, hogy a képzések vagy maga a felvételi teljesen ingyenes lenne, a jelentkezéshez regisztrációs díjat kell fizetni. Ennek összege valószínűleg hasonló lesz a 2018/2019-eshez: 170 euró egy évre alapképzés esetében, 243 euró a mesterképzés, évi 601 euró a mérnöki, és 380 euró a doktori képzés esetében.
Mielőtt jelentkeztek, mindenképp nézzétek meg, hogy az általatok választott képzésen mire számíthattok, ugyanis bizonyos képzéseknél egyéb díjakat, költségeket számolhatnak fel a jelentkezésetek benyújtásakor. Ezen felül az sem mindegy, milyen fenntartású iskolát választotok, ugyanis a magániskolákban - különösen az üzleti iskolákban - a regisztrációs díjak magasabbak lehetnek, mint a többi intézményben. Általában évi 3-10 ezer euró között mozoghatnak.
A Franciaországban tanuló diákok 18%-a jár magánintézményekbe. Mivel ezeket az intézményeket nem az állam üzemelteti, az ott igényelhető egyes támogatások, illetve díjak mértéke változhat az állami intézményekhez képest. Milyen egyetemek tartoznak ide? A francia kormány által elismert magánintézmények között szerepel az öt katolikus intézet (Párizsban, Lille-ben, Angers-ben, Lyonban és Toulouse-ban) és néhány üzleti vagy mérnöki iskola.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |