Külföldi felvételi négy lépésben: így jelentkezhettek olasz egyetemekre egyszerűen

A legfrissebb felmérések szerint a népszerűbb brit, német, osztrák és francia egyetemek mellett egyre több olasz intézmény is felkerül a külföldre felvételiző diákok úti céljai közé. Szívesen tanulnátok Olaszország valamelyik világhírű egyetemén? Ebben a cikkben összegyűjtöttük a felvételi legfontosabb lépéseit, feltételeit és szabályait.

  • Eduline

Az Engame Akadémia becslése szerint 2017-ben több mint 12 százalékkal nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben teljes egyetemi képzésben részt vevő magyar diákok száma a korábbi évekhez képest. Bár még mindig a brit, osztrák és német egyetemek vezetik a toplistákat a magyar diákok választásai alapján, olasz egyetemeken is egyre többen tanulnak. Az akadémia adatai alapján Olaszországban az említett időszakban körülbelül 260-an tanultak valamilyen felsőoktatási képzésen.

De hogyan kell jelentkezni, milyen követelményeknek kell megfelelni a felvételin? Összeszedtük az olasz egyetemi felvételi legfontosabb feladatait és állomásait.

1. Nézzetek körül, szerezzétek be az infókat

Mivel Olaszországban az egyetemek maguk dönthetik el, mit várnak el a jelentkezőktől, érdemes már időben elkezdeni az intézményi honlapok feltérképezését. Egyes egyetemek teljesen eltérő követelményrendszert állítanak fel, ezért az induló szakokról, a felvételi követelményekről és a határidőkről elsősorban a hivatalos oldalokon tudtok részletes információkat szerezni.

Persze konkrét kérdéseket is feltehettek a kiválasztott egyetemnek - majdnem mindegyik egyetemen működik külföldi hallgatók titkársága is, ahol angolul is érdeklődhettek a felvételiről, a feltételekről, a szakokról, ösztöndíjakról.

Még nincs konkrét választásotok, de szívesen jelentkeznétek egy olasz egyetemre? Ebben a szakkeresőben angol és olasz nyelven az összes egyetem képzési kínálatát megtalálhatjátok, ráadásul nemcsak a képzésekről, hanem a felvételi és jelentkezési folyamatról is találtok konkrét információkat.

Pixabay

2. Pipáljátok ki a feltételeket

Jó hír, hogy az Európai Unió állampolgárai ugyanolyan feltételekkel pályázhatnak egyetemi helyre, mint az olasz diákok.

A magyar rendszerrel ellentétben a jelentkezést közvetlenül a felsőoktatási intézménynek kell benyújtani, a legtöbb szakra érettségi bizonyítvánnyal, annak eredményétől függetlenül szabadon be lehet iratkozni.

A nyelvtudásotokat azonban igazolnotok kell. Ha valamelyik olasz egyetemre jelentkeztek, minimum egy középszintű (B2-es) nyelvvizsgával kell rendelkeznetek. Egyre gyakoribb azonban, hogy az egyetemek angol nyelvű képzéseket is indítanak, ez esetben nem szükséges olasznyelv-tudás magához a képzéshez, ilyenkor angol középszintű nyelvvizsgát kell bemutatni. Arra a kérdésre, hogy milyen típusú nyelvvizsgát kérnek, az egyetemek oldalán kaphattok pontos választ, de az biztos, hogy - akár olaszul, akár angolul vizsgáztok - nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgára lesz szükségesek, a magyar bizonyítványokat ugyanis nem fogadják el.

Mégis milyen vizsgákat szoktak kérni?

A budapesti Olasz Kultúrintézet például több olasz egyetem hivatalos, kihelyezett nyelvvizsgaközpontja, így itt tehettek CILS nyelvviszgát, CELI vizsgát, valamint IT-ele.IT vizsgát is.

Olasz egyetemek a világ legjobbjai között
A legnépszerűbb felsőoktatási rangsorok első száz helyén több olasz intézményt is találhattok. A londoni székhelyű Times Higher Education (THE) 2020-as rangsorába összesen több mint negyven olasz egyetem került be. A legjobb helyen idén a pisai Sant’Anna School of Advanced Studies, a Scuola Normale Superiore di Pisa és a Bolognai Egyetem végzett. De előkelő helyen áll a Padovai Egyetem, a római La Sapienza Egyetem és a Milánói Egyetem is.

A Quacquarelli Symonds, azaz QS-rangsor készítői több szempontot is figyelembe vesznek a lista elkészítésekor – így például az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakoriságát, az intézmény megítélését a tudományos szférában, valamint a nemzetközi hallgatók és oktatók arányát. Az idei rangsorban a legjobb száz közé három olasz egyetem került: a Politecnico di Milano, a pisai Sant’Anna School of Advanced Studies lett és a Bolognai Egyetem.

A Center for World University Rankings (CWUR) is minden évben felállítja a világ egyetemeinek rangsorát. 20 ezer felsőoktatási intézmény közül hét szempont alapján választják ki a világ kétezer legjobb egyetemét: vizsgálják az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát és idézési arányukat. A CWUR 2019/2020-as listáján szintén római La Sapienza Egyetem, a Padovai Egyetem, a Milánói Egyetem és a Bolognai Egyetem szerezte a legjobb eredményt.

3. Gyűjtsétek össze a legfontosabb időpontokat

A követelmények eltérhetnek, de van, ami az érettségin és nyelvtudáson kívül még kelleni fog. Ahogy már említettük, a legtöbb szakra érettségivel és annak eredményétől függetlenül szabadon be lehet iratkozni, de főként a természettudományi, az egészségügyi és a közgazdasági képzéseknél a férőhelyek korlátozott száma miatt a felvételi vizsga eredményétől függ, hogy bekerültök-e.

Mi az a felvételi vizsga?

Néhány egyetemen — jellemzően a mérnöki, pszichológiai, nyelvi és kommunikációs, gazdasági, valamint jogászképzéseken — előre meghatározzák a felvehető diákok számát (numero chiuso), ezért külön felvételi vizsgát szerveznek, amelynek az időpontját is az intézmények határozzák meg.

Más egyetemeken — az orvosi, fogorvosi, állatorvosi és egészségügyi képzéseken, valamint az építész- és az általános iskolai tanárok képzésén — országos szinten határozzák meg felvehető diákok számát, ezért egységes vizsgát, úgynevezett accesso programmato nazionalét tartanak. Ezt központilag szervezik, minden ilyen képzési területre jelentkező diák ugyanazt a tesztet írja meg, ennek időpontját pedig nem az egyetemek, hanem az olasz oktatási minisztérium határozza meg. Hasonló kategória az angol nyelvű orvosképzés is, itt a jelentkezőknek az IMAT-tesztet (International Medical Admission Test) kell megírniuk.

A központi felvételi vizsgák időpontját az olasz oktatási minisztérium március elején teszi közzé. A vizsgák általában szeptemberben zajlanak, és minden egyetemen ugyanazon a napon tartják őket. Errre a felvételi vizsgára az Universitaly portálon keresztül előzetesen jelentkezni kell, idén a jelentkezési határidő június 17. és július 9. között volt. A magánegyetemeken más szabályok lehetnek érvényesek, így az ott szervezett vizsgáknak érdemes külön utánajárni.

4. Számoljátok ki, mennyi az annyi

Mielőtt jelentkeztek, mindenképp derítsétek ki, mennyibe kerül majd a kinti tanulás, ugyanis Olaszországban az egyetemi oktatás tandíjhoz kötött, amelynek mértéke szintén nem egységes. A tanulás költségeit az adminisztrációs díj és a regionális adó is növeli, mindez összesen évente kb. 2500-3000 eurót jelent az egyetemi képzések esetében. Természetesen vannak ennél is drágább képzések. A milánói egyetemen például 3700 euró is lehet egy képzés ára, a bolognai egyetemen pedig közel 6000 eurót kell fizetni az európai kultúra és irodalom, és több mint 4000 eurót a nemzetközi gazdálkodási és menedzsment szakért. A pontos összeg az adott egyetemtől, a jelentkező családjának anyagi helyzetétől és a képzés fajtájától függően is változhat.

Érdemes azt is időben felmérni, van-e az adott intézménynek kollégiuma vagy bármilyen kedvezményes diákszállása. Az egyes egyetemek egyébként – ugyancsak saját hatáskörben – a hallgató anyagi helyzete és/vagy tanulmányi eredményei alapján különböző fizetési könnyítéseket adhatnak, és ösztöndíjakat is biztosíthatnak, erről is érdemes az adott egyetemtől információt kérni.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.