Cikksorozatunk első részében már írtunk róla, hogy a magyar diákok körében is népszerűek a francia egyetemek: a jelentkezés menetéről itt olvashattok részletesen, most pedig a hallgatókat érintő költségeket és bevételeket, illetve a szállásokkal kapcsolatos tudnivalókat szedtük össze.

Tandíjak és ösztöndíjak

Franciaországban az Európai Unió országaiból érkező diákoknak az állami egyetemeken nem kell tandíjat fizetniük: évente egy egyszeri regisztrációs díjjal kell számolnotok, ami alapképzések esetén 170 euró, a mesterképzéseken 243 euró, a mérnöki képzéseken 601 euró, a doktori képzéseken pedig 380 euró. Emellett még a beiratkozás előtt be kell fizetni az egészségbiztosítási járulék kötelező részét, amely évente 91 euró (emellé tetszőleges összegű kiegészítő biztosítást lehet kötni). A magánintézmények viszont borsos tandíjat kérhetnek: az éves összeg legalább 1500, de akár 30 ezer euró is lehet.

A francia kormány többféle ösztöndíjat kínál, amelyeket a Campus France honlapján találhattok meg. “A regisztrációs díjat az ösztöndíj finanszírozta, a havi 700 eurós támogatás mellett” – mondta az Eduline-nak Kuffa Nikolett, aki két évig, ösztöndíjasként tanult színháztudományt az Új Sorbonne Egyetemen (Paris III - Sorbonne Nouvelle). Az általa igénybe vett ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik mesterszakos tanulmányokra vagy a mérnökképzés utolsó évére szeretnének jelentkezni Franciaországban. A támogatást egyszerre egy tanévre lehet elnyerni és 1-10 hónapig jár. A 700 eurós “zsebpénzen” kívül fedezi a kötelező társadalombiztosítás (évi 91 euró) és a kollégiumi szállás díját, továbbá, ha nem haladja meg az évi ötezer eurót, a tandíjat is - így a magánegyetemekre pályázók is segítséget kaphatnak. A kiutazás költségeihez is nyújtanak támogatást. Az ösztöndíjra február 28-ig tudtok pályázni: a részleteket itt találjátok meg.

A korábbi ösztöndíjas azt ajánlja a franciországi mester- vagy mérnöki képzésen gondolkodóknak, hogy mindenképpen pályázzanak, mert az adminisztrációs feladatokban, például a bankszámlanyitásban és a biztosításban is segítenek. Mivel ő maga kért szállást, a 700 eurós ösztöndíj egy részét arra fordították: Nikolett egy kollégiumban kapott saját fürdőszobával és konyhával rendelkező stúdiólakást, amely a hallgatói szolgáltatások biztosítására létrejött állami regionális központhoz (CROUS) tartozik. A maradék 400 euró “bőségesen” elég volt a kiadásokra: a tömegközlekedési bérletre, a bevásárlásra és a szórakozásra.

A mester-, illetve doktori képzésre felvételizőket támogatja az Eiffel-ösztöndíj. A leendő mesterszakosok közül azok pályázhatnak, akik gazdasági és menedzsment, mérnöki, jogi vagy politikatudományi képzésre jelentkeznek, és még nem múltak el 30 évesek. Erről a támogatásról itt olvashattok részletesen. A mester- és mérnök szakos ösztöndíj mellett egyes képzési területeken - alapszakra jelentkezés esetén is - pályázhattok állami, intézményi vagy alapítványi támogatásra, a tanulmányi eredményetek vagy a szociális helyzetetek alapján. Ezeket itt böngészhetitek.

Megélhetési költségek és szálláslehetőségek Franciaországban

A lakhatásra havonta 400-800 euróval kell számolnotok attól függően, hogy az ország melyik részén fogtok tanulni és milyen típusú szálláson - kollégium, albérlet vagy magánszállás - fogtok lakni. Nikolett szerint a bevásárlásra havonta 200-300 eurót kell szánni. A tömegközlekedési bérlet ára a Párizsban, illetve az Île-de-France régióban élő diákoknak egy évre 350 euróba kerül – ezzel korlátlanul utazhattok. Környezetbarát és sportos lehetőség a legtöbb nagyvárosban elérhető biciklikölcsönzés, amely a MOL Bubihoz hasonló rendszerben működik: az egy éves előfizetés ára várostól függően 15-30 euró. Párizsban és még néhány településen elektromos rollereket is találhattok, ezek használatáért percdíjas rendszerben kell fizetnetek.

Nikolett most is Franciaországban tanul egy másik színháztudományi specializáción: kutatói évet végez, ami szükséges a doktori képzésekre való jelentkezéshez. A kollégiumi szobáért, amelyhez saját fürdőszoba és közös konyha tartozik, havonta 580 eurót fizet, elmondása szerint “ez nem egy drága koli”. 

Néhány intézmény (különösen a Grandes Ecoles) tart fenn szállásokat a hallgatók számára, illetve segít kapcsolatba lépni szállásadókkal. Egy másik jó lehetőség a korábban említett állami CROUS, vagyis hallgatói regionális központ, amellyel a Campus France-nak is van szerződése. Ha nem ezzel az ösztöndíjjal kezditek meg a tanulmányaitokat, az egyetemen érdeklődhettek a szállásról, azt pedig, hogy hogyan pályázhattok, az adott CROUS honlapján nézhetitek meg: itt találjátok a központok listáját. Ahhoz, hogy a szeptemberi tanévkezdéskor már beköltözhessetek, január 15. és május 31. között kell leadnotok a pályázatot. Ezen a honlapon az összes CROUS-lakóegység megtalálható, és magánszállások között is böngészhettek.

Ha mester- vagy doktori képzésen fogtok tanulni, a közel hatezer főnek szállást biztosító párizsi nemzetközi hallgatói lakóparkba (Cité internationale universitaire de Paris - CIUP) is jelentkezhettek: itt találjátok a részleteket.

Ha kollégiumban nem kaptok szállást vagy egyszerűen jobban szeretitek az albérletet, akkor a lakhatásra Párizsban - egyszemélyes stúdiólakás esetén - legalább 800, a többi városban minimum 400 eurót kell szánnotok havonta a Campus France tájékoztatója szerint. Persze ha közösen bérlitek a lakást, megoszlik a bérleti díj és a rezsiköltség is.

A külföldi hallgatók körében népszerű alternatíva az is, hogy francia családoknál vagy idős embereknél laknak alacsonyabb áron, amiért cserébe besegítenek például gyerekfelügyeletben vagy a házi munkában. A különböző szállásokról itt olvashattok részletesen, ahol a különböző típusokat listázó oldalakat is találtok. 

Kuffa Nikolett szerint arra fel kell készülni, hogy a kiadások szempontjából a szeptember a legkeményebb hónap, mivel ilyenkor kell kifizetni az esetleg kauciót, a kötelező egészségbiztosítást, és meg kell venni a tömegközlekedési bérletet is. A havi megélhetés kétszeresével kell kalkulálni erre a hónapra – tette hozzá a diák.

Szociális támogatásból és diákmunkából is finanszírozhatjátok a kiadásaitokat

Ha már egy vagy két éve – támogatástól függően – Franciaországban tartózkodtok, különböző szociális alapon járó állami ösztöndíjakra is pályázhattok, amelyekről itt olvashattok.

Nikolett például az idei tanévben elnyerte a szintén a regionális CROUS által nyújtott ösztöndíjat, amelynek köszönhetően havonta 168 eurós támogatást kap tíz hónapon keresztül, és a regisztrációs díj összegét is visszautalták neki. “Ez egy lépcsős rendszer, amelyben nullától hétig kategóriákba osztják a pályázókat a szociális helyzet alapján. Én az egyes, tehát a második legalacsonyabb támogatással járó csoportba tartozom” – magyarázta. Az ösztöndíj keretében a regisztrációs díj mellett visszakapta az egészségbiztosítási járulék kötelező részét is. A diák pályázott lakhatási támogatásra is, amelynek összege a kerülettől, a lakás típusától, a lakótársak számától és a jövedelemtől függ.

Hallgatóként diákmunkát is vállalhattok Franciaországban, ugyanakkor néhány szabályt be kell tartani. A ez munka csak kiegészítő tevékenység lehet, ami azt jelenti, hogy évente maximum 964 órát dolgozhattok - ez a normál munkaév 60 százalékának felel meg. A minimálbérnél kevesebbet diákként sem kereshettek: ez Franciaországban elég magas, 2019 óránként bruttó 10,03 euró - ebből körülbelül 8,2 eurót kaptok kézhez.

Ha van rá lehetőségetek, érdemes utánajárni, hogy az egyetemen alkalmaznak-e diákokat, például a könyvtárakban vagy szervezői tevékenységekre - ennek ugyanis megvan az az előnye, hogy a munkabeosztást zokszó nélkül az órarendetekhez igazítják. A felsőoktatási intézménnyel legfeljebb 12 hónapos szerződést köthettek a tanév elejétől kezdődően, és június 30-ig maximum 670 órát dolgozhattok. Fontos, hogy ha a képzésen kötelező a szakmai gyakorlat, két hónap után havonta akár 550-600 euró körüli fizetést kaphattok.

“Most többféle diákmunkából tartom fenn magam, ezeket – egy kivétellel – önállóan találtam, de az egyetemen is szokott lenni állásbörze” – mondta Nikolett a jelenlegi bevételeiről. Ahogy mesélte, hétfőnként négy és fél órát dolgozik az egyetemi könyvtárban, amiért óránként nettó 15 eurót kap. Erre a munkára mesterszakosok jelentkezhetnek, a fizetés pedig nagyon jó – magyarázta. Szerdára “kreatív bébiszitterkedést” vállalt, többek között zongorázik és bábozik is a rábízott gyerekkel. Hat órára összesen 84 eurót kap (vagyis óránként 14 eurót), ami a legmagasabb bér ebben a munkakörben – tette hozzá. Ezek mellett évente 165 órában nézőtéri felügyelőként dolgozik egy színházban. "Kétféle szerződés közül lehetett választani: vagy minden hónapban fix összeget kapsz, vagy az aktuálisan ledolgozott órákat fizetik ki, ami azt jelenti, hogy nyáron ebből nincs bevételed. Én az első opciót választottam, így havonta 134 eurót keresek ezzel" - mondta.