Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az utóbbi hetekben komoly figyelem fordult az Erasmus felé, ugyanis az egyik legnagyobb részvevő elhagyja a programot. Az Egyesült Királyság kilépése a magyar diákok utazásait is befolyásolja - mutatjuk, hogyan.
Nagy-Britannia 33 év után hagyja el az Erasmus-programot és Boris Johnson miniszterelnök bejelentése szerint 2021 szeptemberétől az Alan Turing matematikusról elnevezett Turing-program veszi át az eddigi rendszer helyét Nagy-Britanniában - ez azonban csak a brit diákok kiutazását támogatja, a Nagy-Britanniába érkező európai egyetemisták helyzetére nem is ad választ.
Az Egyesült Királyságnak a Brexit-megállapodás miatt nagyon sok felsőoktatást érintő kérdésre kell választ találnia a 2021-es őszi félévkezdésig, ugyanis nem csak a csereprogramok, hanem a magyar és más európai hallgatók külföldi továbbtanulása is változik azzal, hogy a britek kiléptek az Unióból. De hogyan érinti a csereprogram átszervezése a magyar diákokra? A hazai Erasmus-programokat szervező Tempus Közalapítványt kérdeztük a részletekről.
Az Egyesült Királyság az Erasmus+ program következő, 2021-ben induló szakaszában már nem vesz részt, azonban a korábban indult, jelenleg is futó projektek megvalósulhatnak - válaszolta megkeresésünkre a Tempus Közalapítvány. Így ha egy felsőoktatási intézménynek van mobilitási projektje, akkor ez lehetséges a brit kiválás ellenére is. "A beutazási szabályok figyelembevételével, 2021-ben vagy akár 2022-ben is utazhatnak még Erasmus-hallgatók az Egyesült Királyságba, a felsőoktatási intézményük projektzárásának időpontjától függően" - tették hozzá.
Mi lesz a programokkal a vírushelyzetben?
Bár a jelenlegi helyzetben nem egyszerű a szervezés, az Erasmus+ program nem állt le. Tanulás céljából jelenleg is ki lehet utazni 42 országba - tájékoztatta lapunkat közalapítvány. Hozzátették: folyamatosan figyelni kell a ki- és beutazási szabályokat.
Azoknak, akik nem tudnak vagy nem szeretnének kiutazni, a legtöbb egyetem biztosítja a halasztás lehetőségét, így azok a hallgatók, akik most nem tudtak külföldre menni, a következő tanévben is megkezdhetik az Erasmus-félévüket - hívták fel a figyelmet. "Fontos tudni, hogy a kiutazás akkor is lehetséges, ha a fogadóegyetemen online oktatás folyik, és ebben az esetben is kapnak a hallgatók ösztöndíjat. Sőt, a járványhelyzet következtében bevezetett újítás, hogy az Erasmus-szemeszterek részben fizikai módon (külföldön), részben pedig online formában (itthonról) is teljesíthetők. Ösztöndíj azonban csak a valóban külföldön töltött időszakra jár, beleértve ebbe az esetleges külföldi karantén idejét is."
Ha valakinek hirtelen kell döntenie, a vírushelyzet miatt felmerülő rendkívüli költségek megtérítésére a hallgatók vis maior kérelmet adhatnak be, amelyről a küldő intézmények véleményezése után a Tempus Közalapítvány dönt. A 2020-as év végéig közel 500 hallgatónak támogatták is a kérelmét.
Ha nem csak csereprogrammal utaznátok a szigetországba, akkor itt nézhetitek meg, hogyan befolyásolja a Brexit-megállapodás a külföldi továbbtanulásotokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).