Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Az utóbbi hetekben komoly figyelem fordult az Erasmus felé, ugyanis az egyik legnagyobb részvevő elhagyja a programot. Az Egyesült Királyság kilépése a magyar diákok utazásait is befolyásolja - mutatjuk, hogyan.
Nagy-Britannia 33 év után hagyja el az Erasmus-programot és Boris Johnson miniszterelnök bejelentése szerint 2021 szeptemberétől az Alan Turing matematikusról elnevezett Turing-program veszi át az eddigi rendszer helyét Nagy-Britanniában - ez azonban csak a brit diákok kiutazását támogatja, a Nagy-Britanniába érkező európai egyetemisták helyzetére nem is ad választ.
Az Egyesült Királyságnak a Brexit-megállapodás miatt nagyon sok felsőoktatást érintő kérdésre kell választ találnia a 2021-es őszi félévkezdésig, ugyanis nem csak a csereprogramok, hanem a magyar és más európai hallgatók külföldi továbbtanulása is változik azzal, hogy a britek kiléptek az Unióból. De hogyan érinti a csereprogram átszervezése a magyar diákokra? A hazai Erasmus-programokat szervező Tempus Közalapítványt kérdeztük a részletekről.
Az Egyesült Királyság az Erasmus+ program következő, 2021-ben induló szakaszában már nem vesz részt, azonban a korábban indult, jelenleg is futó projektek megvalósulhatnak - válaszolta megkeresésünkre a Tempus Közalapítvány. Így ha egy felsőoktatási intézménynek van mobilitási projektje, akkor ez lehetséges a brit kiválás ellenére is. "A beutazási szabályok figyelembevételével, 2021-ben vagy akár 2022-ben is utazhatnak még Erasmus-hallgatók az Egyesült Királyságba, a felsőoktatási intézményük projektzárásának időpontjától függően" - tették hozzá.
Mi lesz a programokkal a vírushelyzetben?
Bár a jelenlegi helyzetben nem egyszerű a szervezés, az Erasmus+ program nem állt le. Tanulás céljából jelenleg is ki lehet utazni 42 országba - tájékoztatta lapunkat közalapítvány. Hozzátették: folyamatosan figyelni kell a ki- és beutazási szabályokat.
Azoknak, akik nem tudnak vagy nem szeretnének kiutazni, a legtöbb egyetem biztosítja a halasztás lehetőségét, így azok a hallgatók, akik most nem tudtak külföldre menni, a következő tanévben is megkezdhetik az Erasmus-félévüket - hívták fel a figyelmet. "Fontos tudni, hogy a kiutazás akkor is lehetséges, ha a fogadóegyetemen online oktatás folyik, és ebben az esetben is kapnak a hallgatók ösztöndíjat. Sőt, a járványhelyzet következtében bevezetett újítás, hogy az Erasmus-szemeszterek részben fizikai módon (külföldön), részben pedig online formában (itthonról) is teljesíthetők. Ösztöndíj azonban csak a valóban külföldön töltött időszakra jár, beleértve ebbe az esetleges külföldi karantén idejét is."
Ha valakinek hirtelen kell döntenie, a vírushelyzet miatt felmerülő rendkívüli költségek megtérítésére a hallgatók vis maior kérelmet adhatnak be, amelyről a küldő intézmények véleményezése után a Tempus Közalapítvány dönt. A 2020-as év végéig közel 500 hallgatónak támogatták is a kérelmét.
Ha nem csak csereprogrammal utaznátok a szigetországba, akkor itt nézhetitek meg, hogyan befolyásolja a Brexit-megállapodás a külföldi továbbtanulásotokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.