Európa-szerte középiskolások ezrei voltak kénytelenek újragondolni továbbtanulási terveiket, miután az Egyesült Királyság felsőoktatási minisztere június végén bejelentette: a Brexit miatt a 2021/2022-es tanévtől az Európai Unió országaiból érkező elsőévesek nem kapnak tandíjkedvezményt az egyetemeken, és a brit diákhitel-lehetőségekkel sem élhetnek.  

Mindkét döntés nagy érvágás a brit egyetemekre készülő magyar diákoknak, akik EU-s állampolgárként az angliai és a walesi felsőoktatási intézményekben jelenleg a brit hallgatókat is megillető kedvezményes tandíjért („home fee”) tanulhatnak, melynek maximális összege az alapszakokon tanévenként 9000–9250 font, vagyis több mint három és fél millió forint. 2021 szeptemberétől ennél jóval nagyobb kiadással kell számolniuk –  a várakozások szerint az EU-ból érkezők tanulmányi hozzájárulásának összege képzéstípustól, intézménytől és szaktól függően akár 75–125 százalékkal megugorhat. Skóciában is szigorítanak, pedig a neves skót egyetemek – például a glasgow-i, az edinburgh-i, az aberdeeni vagy éppen a Vilmos herceg alma matereként elhíresült St. Andrews – az utóbbi években lehetőséget kínáltak azoknak, akik az Egyesült Királyságban szerettek volna diplomázni, de a borsos tandíj miatt angliai intézmény alapképzését nem választhattak. Skóciában ugyanis az EU-s hallgatóknak eddig nem kellett tandíjat fizetniük, ám ez is megváltozik a 2021/2022-es tanévtől, az ingyenességnek vége.  

Ám talán még ennél is komolyabb akadálya lesz a szigetországi továbbtanulásnak az, hogy a kedvező –  a végzettek fizetéséhez igazodó  – törlesztésű kinti diákhitelt sem vehetik majd igénybe az EU-s országokból érkező tanulók, márpedig saját zsebből csak kevesen tudják majd finanszírozni a diploma megszerzését. A változások csak azokat a hallgatókat érintik majd, akik a 2021/2022-es tanévben vagy később kezdik meg tanulmányaikat.  

Pedig az Egyesült Királyság a fizetős képzés, a sokszoros túljelentkezés és az összetett, a magyar rendszertől eltérő felvételi szisztéma ellenére is a legnépszerűbb célországok közé tartozik. A külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia kutatásai sze rint Ausztria és Németország mellett az Egyesült Királyságban tanul a legtöbb magyar diák, a 2018/2019-es tanévben már a 2300-at is meghaladta a számuk. 2019-ben ráadásul minden korábbinál több, 1045 tanuló jelentkezett kinti BAvagy BSc-képzésre, közülük végül 650- en kezdhették meg a tanulmányaikat. A népszerűség érthető: a legismertebb brit egyetemek az Egyesült Államok legjobb intézményeivel versengenek a nemzetközi rangsorok dobogós helyezéseiért – és persze a legtehetségesebb hallgatókért.  

Több brit felsőoktatási intézmény azzal nyugtatja a képzéseik iránt érdeklődőket, hogy az EU-s hallgatóknak új ösztöndíjprogramokat indítanak majd, ezekről azonban egyelőre keveset lehet tudni. „Valószínűsíthető, hogy a legnevesebb egyetemek kiváló hallgatói jutnak majd a legkönnyebben ösztöndíjhoz, tehát például Cambridge-be vagy Oxfordba ezután is kijuthatnak pénzügyi támogatással a legjobban teljesítő magyar diákok. Cambridge-ben az egyetemen kívül az azt alkotó college-ok is nyújthatnak majd ösztöndíjakat” – mondta Kiss Judit, az Engame külföldi továbbtanulás koordinálásáért felelős munkatársa.  

Az mindenesetre már most biztos, hogy a Brexit következményei átrajzolják majd a nemzetközi felsőoktatási piacot. Júliusi felmérésében az európai felsőoktatást népszerűsítő study.eu oldal arra kereste a választ, mekkora tandíjemelést „viselnének el” a brit egyetemekre készülő EU-s hallgatók: a megkérdezettek 61 százaléka már akkor egyértelmű nemet mondana az ottani képzésekre, ha a tandíj 50 százalékkal emelkedne, ha pedig a megduplázódna, 84 százalékuk keresne magának más célországot.  

„Idén sokkal többen terveznek Hollandiába, Dániába és más, megfizethető és mégis minőségi oktatást kínáló országokba jelentkezni. Ezek nem kényszermegoldások, hiszen például tizenhárom holland egyetem a világ 200 legjobbja között szerepel, és Dánia pragmatikus, diákközpontú oktatási rendszere is nagyon jó eredményeket tud felmutatni” –  magyarázta az Engame szakembere, hozzátéve: izgalmas lehetőség még Írország, ahol a brit oktatás hagyományaiból sok jelen van, többen terveznek Németországgal és Ausztriával is, míg a távolabbi célországok közé tartozik Kanada és Ausztrália. „Még nem annyira ismert, de remek célpont lehet bizonyos szakok esetében több skandináv ország és Belgium is” – mondta.  

Hollandia egyébként is népszerűvé vált az elmúlt években, már a 2018/2019- es tanévben rekordszámú, 1015 magyar tanult ott, ez két év alatt majdnem 30 százalékos gyarapodás. Rengeteg angol nyelvű alapképzés közül lehet választani, az éves tandíj körülbelül 2000 euró, vagyis 710 ezer forint – ez pedig nem sokkal több, mint amennyit két szemeszterért itthon fizetnek azok, akik nem tudtak állami ösztöndíjas helyet szerezni valamelyik közkedvelt egyetem BA- vagy BSc-képzésén. A megélhetési költségek azonban magasak, a becslések szerint évente körülbelül 10 ezer euróval, vagyis 3,5 millió forinttal kell kalkulálni. Hasonló a helyzet Dániában, ahol az EU-ból érkezők számára ingyenes az oktatás, a megélhetési költségekre havi 800–1200 euróval érdemes számolni.  

A németül is beszélő középiskolások számára a németországi felsőoktatás lehet jó választás, az állami egyetemeken az első alapképzés ugyanis ingyenes, és elfogadják az itthoni, 2005 után letett érettségit – képzési területenként változó, hogy milyen tantárgyból kérnek emelt szintű vizsgát. Több német intézményben – például a Humboldt vagy a heidelbergi egyetemen, a müncheni műszaki egyetemen vagy a Ludwig-Maximilians Universitätén – ráadásul kiemelkedő az oktatás-kutatás színvonala, ezeket az intézményeket több nemzetközi rangsor a világ száz legjobbja között tartja számon. A németet tanuló végzősök Ausztria mellett is dönthetnek: az állami egyetemek német nyelvű képzésein szintén nincs tandíj, csupán a hallgatói önkormányzat regisztrációs díját kell kifizetni minden szemeszterben (a magánegyetemeken és az angol nyelvű szakokon ettől eltérőek a feltételek), ráadásul felvételi vizsgát csak bizonyos szakokon kérnek, más képzéseken az érettségi a belépő. Felvételi helyett az első tanévben esedékes, több bevezető tantárgyból álló STEOP-vizsga szűri a hallgatókat – ezt kell letenniük azoknak, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat. 

Kérdés, hogy a német, az osztrák, a holland és a dán mellett az amerikai felsőoktatást is több tehetséges európai hallgató választja-e majd, mint eddig, mert bár az Egyesült Államokban világszínvonalú képzéseken lehet tanulni, a tandíj magas, ezért – emelte ki az Engame szakembere – a magyar diákok számára elsősorban akkor reális alternatíva, ha sikerül ösztöndíjat szerezni. Az amerikai egyetemeket eddig is jóval kevesebb magyar választotta, mint a brit intézményeket, a tandíjak mellett ugyanis a megélhetés és az utazás költségei is megviselik a pénztárcát. A több mint négyezer amerikai felsőoktatási intézménybe közvetlenül kell benyújtani a jelentkezést, a felvételi procedúra eltér az itthonitól. Bár anyagi támogatásért, ösztöndíjért számos szervezetnél lehet pályázni, ezekért éles a verseny, csak a kiemelkedő tudományos vagy sporteredményeket elért diákok indulnak jó esélyekkel.  

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.