Főként a gazdasági, mérnöki és interdiszciplináris képzések dominálnak.
Nagyjából minden tizennegyedik magyar diák külföldön folytatja a tanulmányait - ez derül ki legalábbis a magyar diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő alternatív oktatási intézmény, az Engame Akadémia napokban megjelent friss felméréséből.
Bár a kutatás szerint a külföldön továbbtanulók közel felének a legfőbb motivációja az itthoni társadalmi és politikai környezet (48,8%), számítanak a
- jobb elhelyezkedési lehetőségek (36,1%) és
- a magasabb képzési színvonal (33,1%) is.
Hogy a külföldi egyetemre járó mintegy 18 ezer hallgató pontosan mit tanul, azzal kapcsolatban nincsenek reprezentatív felmérések. Az Engame Akadémia diákjai által ugyanakkor a leggyakrabban választott képzések a külföldi egyetemeken idén
- a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok, illetve ezek valamilyen ötvözete (pl Business Economics; International Business Administration vagy Econometrics),
- mérnöki képzések (Aerospace Engineering; Electrical Engineering),
- interdiszciplináris képzések, vagyis olyan szakok, amik egyszerre több tudományterületet ölelnek fel.
Ezek egyébként Magyarországon egyelőre nem is túlságosan elterjedtek, pedig a sokrétűségük miatt "Mesterséges-intelligencia-álló" szakoknak is nevezik őket.
A külföldi képzések között az Engame szerint a legnépszerűbbek közé tartozik a Leideni Egyetem Cultural Anthropology and Development Sociology vagy Security Studies szakjai. A rotterdami Erasmus Egyetem Management of International Social Challenges szakja; a két amszterdami egyetemen a PPE (Philosophy, Politics and Economics), PPLE (Politics, Psychology, Law and Economics) vagy Liberal Arts and Sciences szakjai, vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos szakok (pl a német Leuphana Egyetem Global Environmental and Sustainability Studies szakja).
A diákság sokféleségét mutatja hogy a fentieken kívül népszerű az informatika (Computer Science; Data science and Artificial Intelligence szakok); a nemzetközi tanulmányok (pl European Studies; International Law); a társadalomtudományok (pszichológia, kriminológia) és bölcsészettudományok is (pl Art history, vagy Language and Mind)
- teszik hozzá.