Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
Az Engame Akadémia többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva készítette el idén már 7. alkalommal a szakértői becslését a külföldön tanuló magyar egyetemisták számára vonatkozóan.
Felmérésük szerint a külföldön tanuló diákok száma évek óta folyamatosan növekszik. Az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz képest változatlan, így a külföldre készülő magyar egyetemisták 2023/24-es tanévben is a leggyakrabban
az Egyesült Királyság valamelyik felsőoktatási intézményét választották.
Az 5 legnépszerűbb ország ismét ugyanaz, mint a korábbi években, ám a poszt-Brexit adatok nyomán Hollandia már alig marad el a második helyezett Németországtól, jövőre pedig egészen biztosan le is hagyja azt. A múltbéli trendekből arra következtethetnénk, hogy két éven belül már az első helyre is kerülhet azonban a 2025/2026-os tanévtől várható szigorítások vélhetően lelassítják majd a növekedést
- írják.
A magas tandíjak miatt egyre kevésbé népszerű az Egyesült Királyság
Az adatok szerint Ausztriában a 2023/24-es tanévben 3862, Németországban 2986, Hollandiában 2926, Dániában 1263, az Egyesült Királyságban pedig 1154 magyar egyetemista tanult.
Az utóbbiak száma a Brexit óta évről évre csökken; míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a számuk mindössze 3-4 év alatt több mint a felére esett vissza.
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy már nem jár kedvezményes tandíj az Európai Unióból érkező hallgatók számára, jelenleg nem elérhető számukra diákhitel sem, és a vízum- és bevándorlási szabályok is jóval bonyolultabbak lettek.
Az Engame egy korábbi diákja azt mondja;
A Brexit miatt most már annyira drága a tandíj, hogy egyszerűen nem éri meg. Ennyi pénzért tanulhatnék az USA-ban is, ami tényleg "egzotikus" kalandnak számít, nem egy pár órás repülőútnak Európán belül.
Hollandiába mennek
Azok, akik nem akarnak az Egyesült Királyság helyett az Amerikai Egyesült Államokban tanulni, a tapasztalatok szerint Hollandiát választják, mivel a nem angol anyanyelvű országok között ez az ország bír a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzéskínálattal. Mindemellett a tandíjak is megfizethetőek; ennek összege kb évi 2500 euró, vagyis egymillió forint.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
