Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma; évről évre népszerűbb Hollandia

Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.

  • Székács Linda

Az Engame Akadémia többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva készítette el idén már 7. alkalommal a szakértői becslését a külföldön tanuló magyar egyetemisták számára vonatkozóan.

Felmérésük szerint a külföldön tanuló diákok száma évek óta folyamatosan növekszik. Az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz képest változatlan, így a külföldre készülő magyar egyetemisták 2023/24-es tanévben is a leggyakrabban

  • Ausztria,
  • Németország,
  • Hollandia,
  • Dánia és

az Egyesült Királyság valamelyik felsőoktatási intézményét választották.

Az 5 legnépszerűbb ország ismét ugyanaz, mint a korábbi években, ám a poszt-Brexit adatok nyomán Hollandia már alig marad el a második helyezett Németországtól, jövőre pedig egészen biztosan le is hagyja azt. A múltbéli trendekből arra következtethetnénk, hogy két éven belül már az első helyre is kerülhet azonban a 2025/2026-os tanévtől várható szigorítások vélhetően lelassítják majd a növekedést

- írják.

A magas tandíjak miatt egyre kevésbé népszerű az Egyesült Királyság

Az adatok szerint Ausztriában a 2023/24-es tanévben 3862, Németországban 2986, Hollandiában 2926, Dániában 1263, az Egyesült Királyságban pedig 1154 magyar egyetemista tanult.

Az utóbbiak száma a Brexit óta évről évre csökken; míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a számuk mindössze 3-4 év alatt több mint a felére esett vissza.

 

Engame Akadémia

Ennek az egyik legfőbb oka, hogy már nem jár kedvezményes tandíj az Európai Unióból érkező hallgatók számára, jelenleg nem elérhető számukra diákhitel sem, és a vízum- és bevándorlási szabályok is jóval bonyolultabbak lettek.

Az Engame egy korábbi diákja azt mondja;

A Brexit miatt most már annyira drága a tandíj, hogy egyszerűen nem éri meg. Ennyi pénzért tanulhatnék az USA-ban is, ami tényleg "egzotikus" kalandnak számít, nem egy pár órás repülőútnak Európán belül.

Hollandiába mennek

Azok, akik nem akarnak az Egyesült Királyság helyett az Amerikai Egyesült Államokban tanulni, a tapasztalatok szerint Hollandiát választják, mivel a nem angol anyanyelvű országok között ez az ország bír a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzéskínálattal. Mindemellett a tandíjak is megfizethetőek; ennek összege kb évi 2500 euró, vagyis egymillió forint.

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.