10 ezer diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és könnyen lehet, hogy többségük sosem jön már haza.
A jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott, ifjú pályakezdőnek - ezt a sommás következtetést vonja le az Engame Akadémia abból a kutatásból, melyet nemrég 500, külföldön tanuló magyar egyetemista körében készítettek.
Az is kiderült, miért hagyják el az országot azok, akik inkább a külföldi továbbtanulást választják. Ebben szerepet játszik a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elméletorientáltsága, illetve az elavult tananyag. A hazai közhangulatot is taszítónak találják a kint tanuló diákok.
A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor lépné ezt meg. A megkérdezettek 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, további 30 százalék pedig bizonytalan.
A kintmaradás mellett a megkérdezett diákok többnyire anyagi okokat jelöltek meg, a hazaköltözés mellett pedig csak olyan érzelmi indokot tudtak felhozni, mint a család és a barátok közelsége.
Az Engame 2010 óta készít fel diákokat a külföldi felsőoktatásra, az akadémia célja most pedig az, hogy közülük minél többet vissza is hozzanak a diplomaszerzés után. Ezért mérték fel, mit kéne tenniük a cégeknek, hogy visszacsábítsák a diplomásokat. A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a diákok számára a munkahelyválasztással kapcsolatban a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos feladatok és az előrelépési lehetőségek a legfontosabbak - vonta le a következtetést az akadémia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
