10 ezer diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és könnyen lehet, hogy többségük sosem jön már haza.
A jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott, ifjú pályakezdőnek - ezt a sommás következtetést vonja le az Engame Akadémia abból a kutatásból, melyet nemrég 500, külföldön tanuló magyar egyetemista körében készítettek.
Az is kiderült, miért hagyják el az országot azok, akik inkább a külföldi továbbtanulást választják. Ebben szerepet játszik a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elméletorientáltsága, illetve az elavult tananyag. A hazai közhangulatot is taszítónak találják a kint tanuló diákok.
A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor lépné ezt meg. A megkérdezettek 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, további 30 százalék pedig bizonytalan.
A kintmaradás mellett a megkérdezett diákok többnyire anyagi okokat jelöltek meg, a hazaköltözés mellett pedig csak olyan érzelmi indokot tudtak felhozni, mint a család és a barátok közelsége.
Az Engame 2010 óta készít fel diákokat a külföldi felsőoktatásra, az akadémia célja most pedig az, hogy közülük minél többet vissza is hozzanak a diplomaszerzés után. Ezért mérték fel, mit kéne tenniük a cégeknek, hogy visszacsábítsák a diplomásokat. A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a diákok számára a munkahelyválasztással kapcsolatban a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos feladatok és az előrelépési lehetőségek a legfontosabbak - vonta le a következtetést az akadémia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
