Ha minden így marad, biztosan nem jönnek haza a külföldön tanuló fiatalok

10 ezer diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és könnyen lehet, hogy többségük sosem jön már haza.

  • Eduline
Shutterstock

A jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott, ifjú pályakezdőnek - ezt a sommás következtetést vonja le az Engame Akadémia abból a kutatásból, melyet nemrég 500, külföldön tanuló magyar egyetemista körében készítettek.

Az is kiderült, miért hagyják el az országot azok, akik inkább a külföldi továbbtanulást választják. Ebben szerepet játszik a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elméletorientáltsága, illetve az elavult tananyag. A hazai közhangulatot is taszítónak találják a kint tanuló diákok.

A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor lépné ezt meg. A megkérdezettek 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, további 30 százalék pedig bizonytalan.

A kintmaradás mellett a megkérdezett diákok többnyire anyagi okokat jelöltek meg, a hazaköltözés mellett pedig csak olyan érzelmi indokot tudtak felhozni, mint a család és a barátok közelsége.

Az Engame 2010 óta készít fel diákokat a külföldi felsőoktatásra, az akadémia célja most pedig az, hogy közülük minél többet vissza is hozzanak a diplomaszerzés után. Ezért mérték fel, mit kéne tenniük a cégeknek, hogy visszacsábítsák a diplomásokat. A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a diákok számára a munkahelyválasztással kapcsolatban a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos feladatok és az előrelépési lehetőségek a legfontosabbak - vonta le a következtetést az akadémia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.