Ha minden így marad, biztosan nem jönnek haza a külföldön tanuló fiatalok

10 ezer diák tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és könnyen lehet, hogy többségük sosem jön már haza.

  • Eduline
Shutterstock

A jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott, ifjú pályakezdőnek - ezt a sommás következtetést vonja le az Engame Akadémia abból a kutatásból, melyet nemrég 500, külföldön tanuló magyar egyetemista körében készítettek.

Az is kiderült, miért hagyják el az országot azok, akik inkább a külföldi továbbtanulást választják. Ebben szerepet játszik a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elméletorientáltsága, illetve az elavult tananyag. A hazai közhangulatot is taszítónak találják a kint tanuló diákok.

A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor lépné ezt meg. A megkérdezettek 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, további 30 százalék pedig bizonytalan.

A kintmaradás mellett a megkérdezett diákok többnyire anyagi okokat jelöltek meg, a hazaköltözés mellett pedig csak olyan érzelmi indokot tudtak felhozni, mint a család és a barátok közelsége.

Az Engame 2010 óta készít fel diákokat a külföldi felsőoktatásra, az akadémia célja most pedig az, hogy közülük minél többet vissza is hozzanak a diplomaszerzés után. Ezért mérték fel, mit kéne tenniük a cégeknek, hogy visszacsábítsák a diplomásokat. A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a diákok számára a munkahelyválasztással kapcsolatban a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos feladatok és az előrelépési lehetőségek a legfontosabbak - vonta le a következtetést az akadémia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.