16 233 - ennyi magyar diák tanult a 2022/23-as tanévben valamelyik külföldi egyetemen az Engame Akadémia egy korábbi felmérése szerint. A legnépszerűbb célországok az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta Ausztria, Németország és Hollandia, a negyedik helyre szorult brit egyetemeket pedig Dánia követi.

Néhány nappal ezelőtt azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nedolgozzingyen.hu-n érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Egy külföldre készülő diák szemfüles szülője ugyanis észrevette, hogy két holland egyetem is szokatlan "elvárásokat" tanúsít a magyar felvételizőkkel szemben. Míg a maastrichti egyetem csak előírja, hogy a Magyarországról jelentkező diákok csak gimnáziumi érettségi bizonyítvánnyal jelentkezhetnek, a tilburgi egyetemen már egyenesen kizárják azokat a diákokat, akik szakgimnáziumban vagy technikumban érettségiztek. Ilyen feltételeket ugyanakkor más országból érkező hallgatók számára a cikk szerint nem szabnak. A Maastricht University felvételi tájékoztatója szerint például a francia diákok jelentkezhetnek akkor is, ha gimnáziumban, vagy szakképzésben szerezték meg az érettségivel egyenértékű középiskolai bizonyítványukat. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy a holland intézményeknek kifejezetten a magyar szakképzéssel lehet problémájuk.

Pedig a magyar rendszer szerint a megírt érettségi vizsga mindhárom intézmény (szakgimnázium, gimnázium és technikum) esetében egy és ugyanaz. A Kulturális és Innovációs Minisztérium a március 6-án kiadott közleményében azt írja;

"Az érettségi vizsgák 1998 óta egységes szabályozás szerint és azonos követelményekkel kerülnek megszervezésre és lebonyolításra minden középiskolában. A négy kötelező érettségi vizsgatárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) tartalma, vizsgaidőpontja és értékelése azonos, függetlenül attól, hogy a tanulók az érettségi vizsgájukat Magyarország melyik településén és melyik középiskolájában teszik. Az ötödik választott kötelező vizsgatárgy (ill. szakképzésben szakmai vizsga) tartalma, értékelése szintén azonos, vizsganapjaik országosan egységesen kerülnek meghatározásra."

Természetesen azt ezúttal sem mulasztották el hozzátenni, hogy a technikumban szerzett érettségi a magyar felsőoktatási felvételin előnyt jelent. Járhatnak érte többletpontok, a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek számít, de arra is van lehetőség, hogy a felvételi pontokat a szakmai vizsga eredményéből számolják. Feltéve, ha az legalább jó (4) minősítésű.

A holland rendszerhez kell igazodni

"Minden egyes országról azt kell tudni, hogy az egyetemi felvételi rendszerét elősorban a saját diákjaikra szabják. Ennek kell megfelelniük a külföldi hallgatóknak is" - nyilatkozta az Eduline-nak a témával kapcsolatban Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatásvezetője.

Az akadémia évente több tucat tehetséges magyar diákot készít fel arra, hogy külföldi egyetemre felvételizzenek, így az ott dolgozó szakemberek évről évre frissítik a tudásukat a népszerű célországok követelményeivel kapcsolatban.

Nádas Rita szerint annak az oka, hogy az említett holland egyetemek nem fogadják el a magyarországi szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt az lehet, hogy a holland rendszerben már a diákok 12 éves korában eldől, hogy tudományos irányban, vagy inkább alkalmazott tudást adó szakmai vonalon folytatják a képzésüket a középiskolában. Ehhez igazodva pedig az egyetemeknek is két típusa van: az alkalmazott tudományegyetemek, amire az alkalmazott, szakmai tudást adó középiskolákból kikerülő diákok jelentkeznek, illetve a kutatóegyetemek, amikre az általános, a magyar gimnáziumokhoz hasonló középiskolákból kikerülő diákok felvételiznek.

"Ez a két nagy út, aminek megfeleltetik más nemzetek dokumentumait, bizonyítványait is" - mondta Rita, aki szerint a kétféle út kétféle tudást is ad.

Csakúgy, mint Magyarországon, Hollandiában is mindkét középiskolai bizonyítvány érettséginek felel meg, azonban a tudományos gondolkodásra csak az egyik, a magyar gimnáziumokhoz hasonló iskolatípus készíti fel a diákokat, és bár a kapott bizonyítvány tulajdonképpen egyenértékű, a képzés nagyon is különbözik egymástól, mint ahogy a magyar gimnáziumi képzés is nehezen összehasonlítható a szakmaival. Hiszen, míg a gimnáziumokban az általános tantárgyakon és a kutatóegyetemeken értékelt tanulási készségeken van a hangsúly, a szakgimnáziumokban és a technikumokban a szakmai tantárgyakon, és bár a magyar felsőoktatásban többletpontok járnak a szakképzésben szerzett bizonyítványért, a szakképzésnek nem feltétlen az az elsődleges célja, hogy a diákok a felsőoktatásban folytassák a tanulmányaikat.

A rendszer átláthatósága érdekében az Európai Unió egy honlapot is létrehozott, amelyen bármelyik két uniós ország oktatási rendszere összehasonlítható. Az országoknak egy 8 pontos rendszerbe kell beleférniük, a középiskolai oktatás pedig a 4-es szinten szerepel, Hollandia esetében viszont ez a 4-es szint két különböző szintre:

• NQF 4+ (pre-university education), és
• NQF 4-re (upper secondary education)

oszlik.

Bár az EU keretrendszerében a magyar középfokú szintek nem válnak el 4 és 4+ kategóriákra, a holland egyetemek a jelentkezők hazai oktatását és annak tartalmát megvizsgálják, és a szintjeit megfeleltetik a sajátjuknak. Az ekvivalenciákat a holland egyetemek átlátható módon kommunikálják. Az említett Tilburgi Egyetem például a magyarhoz hasonlóan nem fogadja el Bulgária, Románia, Lengyelország szakképző intézményében szerzett érettségijét.

Így a 4+, kutatóegyetemi felvételin figyelembe vehető szintnek - amibe a holland szakmai- és általános középiskola is belefér - a magyar (valamint bolgár, lengyel, stb) rendszerben csak a gimnáziumi érettségi felel meg, míg a sima 4-es szintre sorolják a szakgimnáziumi, a technikumi és az OKJ-s bizonyítványt, amiket nagyjából felsőfokú szakképzettségként ismernek el. Ez viszont a holland kutatóegyetemi felvételiben nem vehető figyelembe.

Akkor a franciákét miért fogadják el?

"...Magyarországról csak a gimnáziumi érettségit fogadják el. Más opció nincs. Ezzel szemben érdemes megnézni, hogy például a francia diákok számára további lehetőségeket is adnak: azok között szakképzéses bizonyítvány is szerepel" - írja a korábbi cikkében a PDSZ.

Az állítás azonban nem teljesen igaz. Míg a Maastrichti Egyetem valóban elfogadja a francia diákok szakképzésben szerzett bizonyítványát, a Tilburgi Egyetem felvételi tájékoztatójában csak a Baccaleuréat Général, vagyis az általános érettségi bizonyítvány szerepel, és az sem kizárt, hogy más holland egyetemek felvételi tájékoztatóit átnézve ne találnánk még ehhez hasonló eltéréseket.

Hogy ennek mi az oka, azt nem teljesen látjuk át, és bár közel egy héttel ezelőtt küldtünk megkeresést a cikkben említett holland intézményeknek, egyelőre nem reagáltak a kérdéseinkre.

A magyar kormány "lépéseket tesz"

Bár minden jel arra utal, hogy szó sincs semmiféle összeesküvésről a szakképzésben tanuló magyar diákokkal szemben, mindössze az országok oktatási rendszere közötti különbségekről lehet szó, az Eduline múlt heti megkeresésére reagálva a Kulturális és Innovációs Minisztérium azt írja;

"Az említett egyetemek nem megfelelően járnak el a magyar érettségi bizonyítványok elfogadási gyakorlatát illetően. Megtesszük a szükséges lépéseket az alaptalan diszkrimináció mielőbbi megszüntetésének érdekében."

Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem árulták el, a felvételi apropóján azonban azzal minden szülőnek és középiskolásnak érdemes tisztában lenni, hogy amennyiben holland kutatóegyetemen tanulnának tovább, a szakképzésben szerzett érettségi bizonyítványt jelenleg valóban nem fogadják el ezek az intézmények; így ezeknek a tanulóknak csak a szintén nívós alkalmazott tudományi egyetemek lesznek elérhetőek.

Hogy a kormány tud-e ezen változtatni, az még a jövő zenéje.