Évről évre több ezerrel emelkedik a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma, a 2016/2017-es 13 888-ról a 2021/2022-es tanévre például 16225-re ugrott a létszám – derült ki a tehetséggondozó programokat kínáló Engame Akadémia háttérbeszélgetésén, ahol bemutatták a legfrissebb továbbtanulási statisztikákat.
Az adatokból kiderült, hogy a magyar diákok körében a hat legnépszerűbb ország Hollandia, Ausztria, Németország, Dánia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
A Brexit persze alaposan átrajzolta a nemzetközi felsőoktatási piacot, a brit egyetemek alapképzésein tanulók száma a 2020/2021-es tanév óta 71 százalékkal esett vissza. „Bár a 2020/2021-es tanévben már túl voltunk a Brexiten, az elsőévesek még ugyanolyan feltételekkel kezdhették meg tanulmányaikat, mint korábban” – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője, kiemelve, hogy aki csak tudta, még kihasználta a szigorítások előtti pillanatokat, így rekord született mind a jelentkezők, mind a felvett magyar hallgatók számában.
Egy évvel később már csak 450-en, a 2021/2022-es tanévben pedig 315 magyar diák felvételizett brit egyetemre, az Engame ügyvezetője ráadásul arra számít, hogy utóbbiak közül nagyon kevesen kezdik meg tanulmányaikat – a jelentkezők egy része ugyanis abban bízhatott, hogy kap valamilyen ösztöndíjat, amelyre a megemelkedett tandíj és megélhetési költségek szüksége lenne. Akik ilyet nem nyertek el, azok többsége valószínűleg nem iratkozott be a kinti egyetemre.
Hollandia: lassan ki lehet tenni a „megtelt” táblát
Az Egyesült Királyság helyére Hollandia lépett, egy év alatt 34 százalékkal ugrott meg a kint tanuló magyarok száma, amely lassan eléri a kétezret. Egészen pontosan 1979-en járnak valamelyik holland egyetemre.
„A holland felsőoktatás nagyon vonzó, viszonylag megfizethető, hiszen 2168 euró egy tanév, ráadásul az első évben ennek a felét elengedik. Kilenc egyetem van a top 200-ban, és nagy a választék angol nyelvű képzésekből” – magyarázta Lévai Balázs.
Aki azt is hozzátette: rengeteg olyan európai hallgató érkezett Hollandiába, aki eredetileg valamelyik brit egyetemen szeretett volna továbbtanulni, ők „rászakadtak” a holland felsőoktatási rendszerre és a lakáspiacra, ma például már kifejezetten nehéz kollégiumi helyet vagy albérletet szerezni. A legnagyobb holland diákszervezetek ezért megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy vágják meg az angol nyelvű képzések számát, így „EU-konform” módon lehetne csökkenteni a holland egyetemeken tanuló európai hallgatók számát.
Dánia, Ausztria és Németország
Dániában már meglépték ezt, és csökkentették az angol nyelvű szakok férőhelyeinek számát. Pedig az ország jó alternatíva lett volna az angolul beszélő diákoknak, hiszen a felsőoktatás tandíjmentes, ráadásul három dán egyetem is ott van a világ kétszáz legjobbja között. A kint tanuló magyar hallgatók száma azonban 1200 fő körül stagnál.
A németül jól beszélő középiskolások egy része akár Ausztria vagy Németország felé is veheti az irányt, Lévai Balázs szerint a két országban – kisebb adminisztrációs költségektől eltekintve – ingyenes az oktatás, ráadásul a földrajzi és kulturális közelség is előnyt jelenthet. Angol nyelvű szakból viszont kevés van, úgy tűnik, egyelőre sem a német, sem az osztrák felsőoktatás nem reagált a Brexit utáni helyzetre, és nem növelte angol nyelvű képzéseinek számát. Ennek ellenére emelkedik az ott tanuló magyarok száma: a 2021/2022-es tanévben Németországban 2851-en, Ausztriában pedig 3641-en tanultak.
