Magyar topegyetemekre felvételiznek, mégsem iratkoznak be: pont a legtehetségesebb diákok mennek külföldre

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vezeti a „hallgatói kiválóság” alapján összeállított, friss HVG-rangsort. A lista élén álló felsőoktatási intézmények eredményei sok mindenben hasonlók: magas az elsőhelyes jelentkezőik száma, a felvettek 80-90 százalékának legalább középfokú nyelvvizsgája van, na meg kifejezetten magas felvételi pontszáma, és sok olyan diák jut be a képzéseikre, aki valamelyik országos tanulmányi versenyen döntős vagy akár dobogós helyet szerzett.

A HVG kari rangsorából az is kiderül, hogy a Corvinuson százból kilencvenkilenc idén felvett diáknak minimum egy nyelvvizsgája van, a pontátlaguk pedig 457, ennél többet – 459-et – csak a Semmelweis Egyetem orvosi karának elsőévesei gyűjtöttek kitűnő érettségivel, nyelvvizsga-bizonyítványokkal és versenyeredményekkel. Utóbbit a HVG felsőoktatási rangsora külön is méri, az ELTE bölcsészkarára idén például 56 OKTV-döntős került be.

A kiemelkedő hallgatói eredményeknek hátulütője is van: ezeknek az egyetemeknek nemcsak egymással, hanem a hollandiai, írországi, dániai, német, osztrák és brit felsőoktatási intézményekkel is versenyezniük kell a legtehetségesebb diákokért. A Budapesti Corvinus Egyetem rektora nemrég több interjúban arról beszélt, hogy érdekes összefüggésre figyeltek fel: minél magasabb egy felvételiző pontszáma, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem iratkozik be az egyetemre, helyette külföldi felsőoktatási intézményt választ. Takáts Előd szerint „ez agyelszívás”, amely legnagyobb arányban a legmagasabb, 450-460 körüli pontszámmal bekerülőket érinti. Az Eduline kérdésére a Corvinus azt közölte, az elmúlt években az alapszakra sikeresen felvételiző diákok körülbelül 10-15 százaléka végül nem iratkozott be az egyetemre.

Idén szeptemberben felmérték a hallgatók döntése mögött húzódó okokat, a válaszok pedig arra utalnak, hogy minden második diák valóban külföldi tanulmányai miatt nem iratkozott be végül az egyetemre. Az elmúlt évek statisztikái alapján azoknak a körében valamivel magasabb a beiratkozást kihagyók aránya, akik angol nyelvű Corvinus-szakra kerültek be. „A Brexit előtt jellemzően a brit egyetemek voltak a legnépszerűbbek a külföldi tanulmányokat tervező diákok körében. A nem beiratkozó diákok visszajelzései alapján külföldi tanulmányok esetén most elsősorban Hollandia, Ausztria és Németország egyetemeire esik a választásuk” – írta az egyetem.

Mi a helyzet a többi egyetemen?

Több vezető egyetemen érzékelnek hasonló jelenséget. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a bekerült, de be nem iratkozott hallgatók aránya az elmúlt három évben például tíz százalék körül mozgott – közölte az Eduline kérdésére az egyetem. Mivel évről évre az ELTE-re kerül be a legtöbb jelentkező, ez kifejezetten magas arány: idén 11 500-an jutottak be az egyetem képzéseire, vagyis ezer körül lehet azoknak a száma, akik végül nem kezdték meg tanulmányaikat. „Korábban érdeklődtünk ezen felvetteknél, hogy mik a be nem iratkozás fő okai, és azt találtuk, hogy a létező legváltozatosabb élethelyzetek állnak e döntés mögött. Ezek között értelemszerűen szerepel a külföldi felsőoktatási intézmény választása is, azonban ez az arány nem kiugró, nem szignifikánsan magasabb a többinél” – írták.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatásai viszont azt mutatják, hogy az egyetem „nulladik percében” lemorzsolódó hallgatók sok esetben valóban a külföldi továbbtanulás, időnként a külföldi munkavállalás miatt nem iratkoznak be az egyetemre. A BME-re idén egyébként 4745 felvételiző jutott be, közülük 3732-en alap- vagy osztatlan szakra – utóbbiak 7,2 százaléka döntött úgy, hogy végül nem kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Az intézmény az Eduline kérdésére azt írta, az elmúlt három évben csökkent a be nem iratkozott potenciális elsőévesek aránya, a 2018/2019-es tanévben még 8,5 százalék volt.

Túry Gergely

A Semmelweis Egyetemen jóval kisebb ez az arány, az intézmény az Eduline kérdésére azt írta, hogy 2018 és 2021 között az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerésztudományi karokon 2 és 5 százalék között mozgott azoknak a hallgatóknak az aránya, akik a sikeres felvételi ellenére nem kezdték meg tanulmányaikat a Semmelweisen. Hozzátették azt is: nem érzékelik, hogy a magasabb pontszámmal bekerülők közül többen döntenének úgy, hogy nem iratkoznak be a tanév elején.

A magyar diákok A, B és C terve

Egyre több magyar diák választ magának külföldi felsőoktatási intézményt, a becslések szerint körülbelül 15 ezren – ami persze önmagában nem rengeti meg a magyar felsőoktatást, de az itthoni egyetemek adatai éppen arra utalnak, hogy pont a legtehetségesebb, legfelkészültebb diákok közül döntenek úgy a legnagyobb számban, hogy külföldön tanulnak tovább.

„A diákjainkat arra biztatjuk, hogy válasszanak maguknak magyar egyetemet is, adják be ide is a jelentkezésüket, hogy legyen mentőöv, ha bármilyen családi változás történne, vagy egész egyszerűen meggondolnák magukat, és inkább itthon maradnának. Náluk általában a B terv is egy külföldi egyetem, a magyar felsőoktatás inkább C tervként van jelen” – mondja Lévai Balázs, a többek között 8-12. évfolyamosok számára alternatív oktatási programokat és a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat kínáló Engame Akadémia társalapítója-ügyvezetője. Az A terv az idén a legtöbb, külföldi továbbtanulást tervező középiskolásnál már nem az Egyesült Királyság volt, a Brexit miatt ugyanis jóval rosszabb kondíciókkal tanulhatnak brit egyetemeken, mint eddig. A legnépszerűbb célország most Hollandia. „Van olyan diák, akinek a B terv Dánia, másoknak Írország, Németország vagy valamelyik skandináv ország” – tette hozzá.

Lévai Balázs úgy látja, hogy azokat a diákokat, akik tudatosan választanak maguknak külföldi egyetemet, és tudatosan készülnek is a kinti továbbtanulásra, kellemetlen meglepetés ritkán szokta érni, „nem gyakori, hogy a C tervre kellene hagyatkozniuk”. A magyarországi ponthatárhúzást egyébként is nyugodtan várhatják, a holland egyetemeken ugyanis már korábban kiderül, kik kerülnek be a képzésekre, és kik nem. A legtöbb intézményben jellemzően a 11. év végi jegyeket, az önéletrajzot, a motivációs levelet értékelik, de van, ahol – a brit egyetemekhez hasonlóan – az érettségi eredményétől is függ a felvételi döntés, vagyis legkésőbb a szóbeli érettségi időszak végén, júniusban eldől, hány magyar diák kezdheti Hollandiában az őszi szemesztert.