Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.

A Fővárosi Diákközgyűlés tavaly decemberben alakult meg azzal a céllal, hogy a budapesti fiatalok véleménye közvetlenebbül jelenjen meg a fővárosi döntéshozatalban. A szervezet megalakulásakor a résztvevők több olyan kérdést fogalmaztak meg, amelyek szerintük alapvetően meghatározzák a mai fiatalok jövőjét: lesz-e lakásuk a ma fiataljainak, mi lesz az oktatással, hozzájutnak-e tisztességes egészségügyi ellátáshoz, valamint hogyan lehet védekezni a klímaválság hatásai ellen.

A napokban megtartott ülés egyik kiemelt témája a Rakpart2026 program volt, amely a fővárosi rakpart közösségi célú hasznosítását helyezi középpontba. A kezdeményezés célja, hogy a Duna-part a jövőben még inkább a találkozások, a kikapcsolódás és a fenntartható városhasználat helyszíne legyen.

A képviselők emellett tárgyaltak a Budapest Ifjúságáért Díj megalapításáról is, valamint tájékoztatást kaptak egy új, fiataloknak szóló klímavédelmi pályázatról.

Az ülésen Karácsony Gergely főpolgármester ismertette a Bloomberg Philanthropies Youth Climate Action Fund programot is, amely keretében Budapest 50 ezer dolláros nemzetközi támogatást nyert el fiatalok klímavédelmi projektjeinek támogatására. A nyáron induló pályázaton budapesti fiatalok és ifjúsági közösségek jelentkezhetnek saját kezdeményezéseikkel.

A támogatás olyan, a főváros számára kiemelten fontos területeken megvalósuló projekteket segíthet, mint a zöldfelület-fejlesztés, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a fenntartható közlekedés, a hulladékcsökkentés vagy a közösségi környezetvédelmi kezdeményezések. A főpolgármester a Diákközgyűlés tagjait arra kérte, hogy működjenek közre a program lebonyolításában és a beérkező pályázatok értékelésében is. Erről a főpolgármester a Facebook-oldalán is írt.

Az ülésen szó esett a június 19-én megrendezendő Budapesti Tanévzáró előkészületeiről, valamint bemutatták a CLAP-projekt keretében készülő gyermek-részvételiségi kisokost is.

A képviselők módosították a szervezet alapító okiratát, amely a képviselő-választás feltételeit és a bizottságok létrehozásának szabályait is érinti.

Fontos mérföldkő, hogy megalakultak a Fővárosi Diákközgyűlés első szakmai bizottságai. A kommunikációs, tartalomgyártó, klímavédelmi, oktatási és mentálhigiénés bizottságok a következő időszakban a budapesti fiatalokat érintő ügyeken dolgoznak majd.

A szervezet tájékoztatása szerint a bizottságok munkájába nemcsak a megválasztott képviselők kapcsolódhatnak be: bármely közoktatási intézményben tanuló diák csatlakozhat, aki szeretne aktívan részt venni Budapest jövőjének alakításában és a fiatalok érdekeinek képviseletében.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu