Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, az intézmény az oktatói és a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen – akárcsak tavaly – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, idén azonban holtversenyben a Szegedi Tudományegyetemmel.

  • Eduline

Megőrizte első helyét a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely évek óta vezeti a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján összeállított listát. A tíz legjobb eredményű egyetem rangsorában ugyanakkor voltak változások: előrébb lépett a Szegedi Tudományegyetem, amely idén a Műegyetemmel holtversenyben a második helyen áll, míg a Károli Gáspár Református Egyetem három helyet javított tavalyi eredményén. Új szereplő is van a top tízben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahová idén is magas pontszámú felvételizők próbáltak bejutni, de az intézmény az oktatói rangsorban is jól szerepelt.

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 2. Szegedi Tudományegyetem
  • 4. Debreceni Egyetem
  • 4. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 7. Semmelweis Egyetem
  • 8. Pécsi Tudományegyetem
  • 9. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 10. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG felsőoktatási rangsorát minden évben az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján állítják össze, az oktatói rangsorban azok a felsőoktatási intézmények szerepelnek jól, ahol a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban dolgoznak tudományos fokozatot szerzett oktatók. „Az egyetemi kutatási-fejlesztési potenciált, a publikációs adatokat egyelőre nem lehet minden intézményre azonos módon mérni, a rangsorokban a tudományos karrierben élen járó oktatók számát és arányát vettük számításba” – olvasható a hvg360-on megjelent cikkben.

A hallgatói rangsor idén is az adott egyetemre, főiskolára felvételizők teljesítménye – többek között az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvételizők pontátlaga – alapján áll össze. A hvg360 összegzése szerint a legnevesebb budapesti egyetemekre próbál bekerülni a továbbtanulók majdnem fele, s általában a legjobb teljesítményű felvételizők. „Ez annyira meglátszik a hallgatói kari rangsoron, hogy az első vidéki kar csak a 18. helyre tudott kerülni. A nappalis alapszakokra felvettek (az ő adataikból készült a rangsor) pontátlaga a budapesti karokon roppant magas” – olvasható a cikkben.

A HVG idén is elkészítette felsőoktatási kiadványát, amelyben nemcsak a magyarországi egyetemek és főiskolák rangsorát találhatjátok meg, hanem azt is megnézhetitek, melyik egyetemi karra jelentkeztek idén a legjobb teljesítményű felvételizők, hol a legmagasabb a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya. Idén is elkészültek a képzésterületi rangsorok, vagyis többek között az is kiderül, hogy melyek a legjobb gazdasági, bölcsész- vagy éppen orvosi intézmények. A kiadványban a listák mellett megtaláljátok az összes induló alap- és mesterszak listáját, segítséget kaptok a felvételi pontszámításhoz, a jelentkezéshez és az első egyetemi évhez is. A HVG Diploma rangsorát hétfőtől megtaláljátok az újságárusoknál vagy megrendelhetitek itt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.