A héten kiderült, hogy nemcsak az állami, hanem az egyházi és magánintézmények tanárait is tesztelik koronavírusra. Az oktatási szakszervezetek azonban további kiegészítéseket követelnek.
Tíz és húsz között van azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt - mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke tart attól, hogy a járvány egész tanári karokon is végigsöpörhet, ugyanakkor a hagyományos oktatást hatékonyabbnak tartja a digitálisnál.
Hosszabb távon inkább pedagógiai jellegű megelőzésre lenne szükség, de a tanárok elfogadják az iskolaőrség gondolatát.
Elsősorban az első négy évfolyamnak lehetne kinyitni az iskolákat júniustól, ha a járványhelyzet lehetőséget ad rá - közölte a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió reggeli műsorában.
Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken júniusban újrainduljon az oktatás az alsósok számára. De az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni - hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja.
Idén csak írásbeli vizsgákat tartana a kormány, a szóbelik elmaradnak, ha elfogadják az oktatási akciócsoport javaslatát. De mit jelent ez a gyakorlatban?
Valószínű, hogy több hónap, amíg helyre áll a normális élet. Ezért szükség van arra, hogy távlatokban gondolkodjunk - írja az óvodai dolgozóknak a Nemzeti Pedagógus Kar. Szerintük így működhet a Home Office az óvodákban.
Az átállás egyik pillanatról a másikra történt, így az iskoláknak egyszerre kell kitalálniuk, megvalósítaniuk, ellenőrizniük és továbbfejleszteniük a jelenlegi megoldásokat. A Nemzeti Pedagógus Kar több pontban foglalta össze javaslatait, észrevételeit a helyzettel kapcsolatban.
Jelenlegi formájában nem támogatja az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – tudta meg a hvg.hu.
A diákok nem pontosan értik a 2020-tól érvényes felvételi pontszámítási rendszert – ezt tapasztalta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Kiderült, hányan jelentkeztek a 2019-es felvételin egyetemre vagy főiskolára, megjelent a 2018-as gyermekjogi jelentés, újabb felsőoktatási világrangsor jelent meg - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
A szaktárca foglalkozik a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) kérdéseivel, jó néhány javaslatukat beépíthetőnek gondolja – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a pedagóguskar elnöke.
Mennyit keresett tíz évvel ezelőtt egy pályakezdő pedagógus, és mennyit keres most? Tényleg akkora fizetésből kell gazdálkodnia egy alapszakot végzett friss diplomás tanítónak, mint azoknak a – középfokú végzettséggel rendelkező – munkavállalóknak, akiknek a garantált bérminimum jár?
A garantált bérminimumhoz kellene kötni a pedagógusok illetményalapját, a pálya első tíz évében dinamikusabban kellene emelkedniük a fizetéseknek, szükség lenne valódi differenciálási és jutalmazási lehetőségre, béren kívüli juttatásokra, a pályakezdők támogatására – többek között ilyen javaslatokat tett közzé a Nemzeti Pedagóguskar.
Sürgősen új belépőkre van szükség, különben minden szinten szakemberhiány lesz, főként az óvodapedagógusok, illetve a gyógypedagógusok körében – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Nincs az a zseniális új tanterv, amely előrelépést jelenthetne, ha nem adnak elegendő időt az iskoláknak arra, hogy átgondoltan és szakmailag megalapozottan elkészíthessék helyi tanterveiket.
Magas a lemorzsolódási arány a tanári szakokon, ráadásul nagyon sok fiatal diplomás dönt a pályaelhagyás mellett – olvasható a Nemzeti Pedagóguskar helyzetértékeléséből, amely arra is rámutat: a pedagógusok majdnem fele 50-65 éves, a következő tizenöt évben legalább 70 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
" Nem tudtam, hogy csak velünk egyeztettek erről. Nem tartom jó ötletnek" - mondta az óvodai alapprogram módosítását megelőző egyeztetésről Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Heti 35-36 órán át az iskolapadban ülő középiskolások, egyre kevesebbet érő pedagógusbérek, alulfinanszírozott oktatás, fenntarthatatlan iskolarendszer – többek között ezeket sorolták a magyar közoktatás rendszer égető problémái közé a Civitas Intézet oktatási konferenciájának résztvevői.
