Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke tart attól, hogy a járvány egész tanári karokon is végigsöpörhet, ugyanakkor a hagyományos oktatást hatékonyabbnak tartja a digitálisnál.
Horváth Péter szerint abban nem lehet vita, hogy a pedagógusok a magas rizikófaktorú csoportba tartoznak, miután nagyon sok diákkal találkoznak, különösen azokon az évfolyamokon, ahol már nem egy tanulócsoportot visznek, hanem óráról órára más osztályhoz kell beülniük tanítani, naponta akár 200-300 diákkal is találkozva „testközelből” - mondta az InfoRádiónak. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is hozzátette: tudható, hogy a pedagógustársadalom az idősebb korosztályhoz tartozik, és sokan túl vannak már az 50., de akár a 60. életévükön is.
Azt nem tudja, hogy a tesztelés mennyiben jelentene megoldást, hiszen egy negatív teszt nem bír lényegi előrejelzéssel. Éppen ezért úgy véli, a tesztelésről az egészségügyi pályán jártas szakembereknek kell dönteniük. Ugyanakkor azzal egyetértett, ha valamelyik tanárról nem derül ki időben, hogy fertőzött, akkor akár a teljes tanári karon végigsöpörhet a vírus.
Horváth Péter tart is ettől, hiszen emiatt át kellene állni a hagyományos oktatásról, pedig meglátása szerint a személyes órák jó pár évfolyamon lényegesen hatékonyabbak a digitálisnál. Ez főleg az alsóbb évfolyamokon igaz, ahol az otthoni oktatás a szülőknek is nehézségeket okozhatna. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is biztosra veszi, hogy ezzel tovább nőnének a diákok közötti - egyébként is nagy - különbségek. Éppen ezért a teljes digitális átállás helyett valamilyen vegyes rendszert tudna elképzelni, amennyiben erre az egészségügyi helyzet lehetőséget nyújt.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem úgy véli, meg kellene gondolni a különösen veszélyeztetett, magas rizikójú emberek állami szűrését, ideértve a tanárokat is. Ha pedig lesz védőoltás, akkor a tanárokat és a pedagógusokat az elsők között kellene beoltani - mondta a rektor.
Szigorította az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályokat a minisztérium
Mostantól a szülők csak engedéllyel léphetnek be az oktatási intézményekbe, a rendezvényeket el kell halasztani, vagy szigorú létszámkorlátot kell tartani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
