Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke tart attól, hogy a járvány egész tanári karokon is végigsöpörhet, ugyanakkor a hagyományos oktatást hatékonyabbnak tartja a digitálisnál.
Horváth Péter szerint abban nem lehet vita, hogy a pedagógusok a magas rizikófaktorú csoportba tartoznak, miután nagyon sok diákkal találkoznak, különösen azokon az évfolyamokon, ahol már nem egy tanulócsoportot visznek, hanem óráról órára más osztályhoz kell beülniük tanítani, naponta akár 200-300 diákkal is találkozva „testközelből” - mondta az InfoRádiónak. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is hozzátette: tudható, hogy a pedagógustársadalom az idősebb korosztályhoz tartozik, és sokan túl vannak már az 50., de akár a 60. életévükön is.
Azt nem tudja, hogy a tesztelés mennyiben jelentene megoldást, hiszen egy negatív teszt nem bír lényegi előrejelzéssel. Éppen ezért úgy véli, a tesztelésről az egészségügyi pályán jártas szakembereknek kell dönteniük. Ugyanakkor azzal egyetértett, ha valamelyik tanárról nem derül ki időben, hogy fertőzött, akkor akár a teljes tanári karon végigsöpörhet a vírus.
Horváth Péter tart is ettől, hiszen emiatt át kellene állni a hagyományos oktatásról, pedig meglátása szerint a személyes órák jó pár évfolyamon lényegesen hatékonyabbak a digitálisnál. Ez főleg az alsóbb évfolyamokon igaz, ahol az otthoni oktatás a szülőknek is nehézségeket okozhatna. A Nemzeti Pedagóskar elnöke azt is biztosra veszi, hogy ezzel tovább nőnének a diákok közötti - egyébként is nagy - különbségek. Éppen ezért a teljes digitális átállás helyett valamilyen vegyes rendszert tudna elképzelni, amennyiben erre az egészségügyi helyzet lehetőséget nyújt.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem úgy véli, meg kellene gondolni a különösen veszélyeztetett, magas rizikójú emberek állami szűrését, ideértve a tanárokat is. Ha pedig lesz védőoltás, akkor a tanárokat és a pedagógusokat az elsők között kellene beoltani - mondta a rektor.
Szigorította az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályokat a minisztérium
Mostantól a szülők csak engedéllyel léphetnek be az oktatási intézményekbe, a rendezvényeket el kell halasztani, vagy szigorú létszámkorlátot kell tartani.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
