Merkely Béla szerint meg kéne gondolni a magas rizikófaktorú emberek állami tesztelését.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádióban beszélt arról, hogy ha lesz védőoltás a koronavírus ellen, akkor elsőként a leginkább veszélyeztetetteket kellene beoltani. A 65 év felettieket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket és ide sorolta a szociális ellátórendszerben és az egészségügyben dolgozók mellett a tanárokat, pedagógusokat is, hiszen ők nagyon sok gyerekkel érintkeznek.
Kitért arra is, hogy most nagyobb számban fiatalabbak kapják el Magyarországon, viszont ők továbbadhatják az időseknek. Úgy látja, hogy most kisebb baj, mint az első hullám idején, de sokkal nagyobb a veszély, több a fertőzött.
A professzor szerint meg kellene gondolni a különösen veszélyeztetett, magas rizikójú emberek állami szűrését, ideértve a tanárokat is. Arról is beszélt a rektor, hogy be kellene tiltani a bulikat és vissza kellene hozni a vásárlásban az idősávot.
Rendezvények, osztálykirándulások és tesióra a járványügyi protokoll szerint
Számos járványügyi szabály van, amit már álmunkból felébredve is tudunk, de az iskolakezdéssel sok olyan szabály és ajánlás jött létre, aminek utána kell nézni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
