Szigorította az iskolákra vonatkozó járványügyi szabályokat a minisztérium

Mostantól a szülők csak engedéllyel léphetnek be az oktatási intézményekbe, a rendezvényeket el kell halasztani, vagy szigorú létszámkorlátot kell tartani.

  • Eduline

Kiegészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a jelenlegi tanévre érvényes járványügyi intézkedései tervet. A Pénzcentrum által ismertetett új verzió szerint:

  • Szülő, kísérő nem léphet be az iskolába, csak az intézményvezető előzetes engedélyével, illetve a kifejezetten szülőknek szervezett programok alkalmával.
  • Az első félévre tervezett nagy létszámú eseményeket (szalagavató, ünnepségségek, bálok, kulturális programok) későbbre kell halasztani, vagy megszervezésükkor tekintettel kell lenni a létszámkorlát és az egészségvédelmi intézkedések betartására, szabadtéri rendezvény szervezésére.
  • Az általános- és középiskolákban a délutáni (nem tanórai) sportfoglalkozásokat, sportköröket, iskolai kórus/énekkari próbákat átmenetileg javasolják felfüggeszteni.
  • Az osztályok étkeztetését külön kell megoldani. Amennyiben az adott intézményben a helyi adottságok miatt nem lehet biztosítani az éttermi étkeztetés során az osztályok elkülönítését, engedélyezhető az étkezés a saját osztályteremben.
  • Az a gyermek, tanuló vagy pedagógus, aki bármilyen betegség miatt otthon maradt, a háziorvos, a kezelőorvos igazolásával vagy kórházi zárójelentéssel mehet újra az intézménybe. Hatósági házi karantén esetén a járványügyi hatóság által kiadott, a járványügyi megfigyelést feloldó határozatot szükséges bemutatni.

Az intézkedési terv azzal is kiegészült, hogy koronavírus-érintettség esetén az adott intézményben vagy település intézményeiben csak az Oktatási Hivatal rendelhet el rendkívüli szünetet.

Friss felmérés: ennyi az átlag magyar osztálylétszám az iskolákban

Nyilvános az OECD legfrissebb kutatása, ami a koronavírus hatásait is elemezte - nézzük hány diák tanul egy átlagos magyar középiskolában vagy általános iskolában, mennyit költ az oktatásra a kormány.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.