Van még min dolgozni - folyamatosan jönnek a kiegészítések a jelenlegi szabályokhoz

A héten kiderült, hogy nemcsak az állami, hanem az egyházi és magánintézmények tanárait is tesztelik koronavírusra. Az oktatási szakszervezetek azonban további kiegészítéseket követelnek.

  • Eduline

A november 11-től bevezetett rendkívüli intézkedések alapján megszűnt a személyes oktatás a középiskolákban és az egyetemeken, nyolcadik osztály felett digitális tanrendre álltak az iskolák. Az őszi szóbeli érettségiket, a szakmai vizsgákat, valamint a központi írásbeli felvételi vizsgákat a hagyományos módon tartják meg, de betiltották a szalagavató ünnepségeket, és átmenetileg felfüggesztik a pedagógusminősítéseket is. 

A Magyar Nemzet szerint a tanári szervezetek elégedettek az intézkedésekkel, mégis rengeteg kiegészítés érkezett tőlük az utóbbi napokban. Többek közt védőfelszereléseket és veszélyességi pótlékot kérnek. A Pedagógusok Szakszervezete pedig annyire "elégedett" a döntésekkel, hogy egyenesen a szigorúbb, több mindenre kiterjedő járványügyi szabályok bevezetése melett kampányol.

Alapvetően szeretnék, ha az igazgatók jogköre bővülne javasolják, hogy a fenntartóval és a Nemzeti Népegészségügyi Központtal való egyeztetés után az intézményvezetők maguk is dönthessenek kéthetes bezárásról vagy digitális átállásról. Visziont a lista, amiben összeszedték kiegészítéseiket, még nem ér véget: ingyenes utazást kérnek, szeretnék, hogy a 250 óra tanulói hiányzás szabályát függesszék fel és a közelgő középiskolai felvételik szabályait ideiglenes jelleggel, de azonnal át kell alakítani a járvány miatt.

A Nemzeti Pedagóguskarnak (NPK) és akadtak kiegészítéseik a most meghozott szabályokkal kapcsolatban, a tesztelésekkel kapcsolatban azt mondták, első körben mindenképpen a hatvan év felettieket, a valamilyen alapbetegséggel küzdőket, valamint a gyógypedagógiai intézményekben dolgozók fertőzöttségét kell ellenőrizni. Illetve a táppénz problémák miatt javasolják, hogy a karanténba kerülő, de nem beteg tanárok otthonról küldhessenek tananyagot, vagy online órát tarthassanak.

És a neheze úgy néz ki, még hátravan. Ez derül ki az ADOM Diákmozgalom által észített felmérésből is, amelyben kikérte a diákok, a szülők és a tanárok véleményét a tavaszi digitális oktatásról. A válaszadók 20,8 százaléka szerint a személyes kontaktus hiánya volt a legnehezebb a tavaszi időszakban, de többen említették a távoktatás alacsony hatékonyságát (19,4 százalék) és a technikai nehézségeket is. 

A PSZ további szigorításokat követel az oktatásban

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) húsz pontban foglalta össze a követeléseiket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.