Nemsokára elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de elvetették azt az ötletet, hogy a legrosszabbul teljesítő 25 százalék fizetését csökkentik – mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, a teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat. Szerinte ezt a lépést nem lehet kihagyni, mert a közelmúltban előfordult már, hogy mindenféle próba nélkül vezettek be valamilyen elképzelést, amely aztán egyáltalán nem vált be.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke arról is beszélt, hogy a pedagógusok teljesítménycéljait nem központilag határozzák majd meg, ez az igazgatók és a tanárok közös feladata lesz. Teljesítménycél lehet például az, hogy hány gyerek tud továbbtanulni, hánynak sikerül a nyelvvizsgája, de cél lehet például egy magyarszakos tanárnak az is, hogy elviszi az osztályát színházba.
Horváth Péter szerint komoly elmozdulás, hogy a teljesítményértékeléskor legjobb minősítést szerző 25 százalék mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást, de azok is kaphatnak jutalmat, akik legalább 70 százalékos teljesítményt érnek el. Azt, hogy ez a jutalom mekkora lesz, az intézmény vezetése döntheti el.
Hozzátette: korábban volt olyan terv, hogy a leggyengébben teljesítő 25 százaléknak elvonnának a fizetéséből, de ez az elgondolás olyan sok kritikát kapott, hogy elvetették. Azt mondta, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. De ez nem kötelezettség – tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
