Nemsokára elindul a pedagógusok teljesítményértékelésének tesztüzeme, de elvetették azt az ötletet, hogy a legrosszabbul teljesítő 25 százalék fizetését csökkentik – mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke.
Horváth Péter az Inforádiónak azt mondta, a teljesítményértékelési rendszer próbájára már felkértek különböző típusú és létszámú iskolákat. Szerinte ezt a lépést nem lehet kihagyni, mert a közelmúltban előfordult már, hogy mindenféle próba nélkül vezettek be valamilyen elképzelést, amely aztán egyáltalán nem vált be.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke arról is beszélt, hogy a pedagógusok teljesítménycéljait nem központilag határozzák majd meg, ez az igazgatók és a tanárok közös feladata lesz. Teljesítménycél lehet például az, hogy hány gyerek tud továbbtanulni, hánynak sikerül a nyelvvizsgája, de cél lehet például egy magyarszakos tanárnak az is, hogy elviszi az osztályát színházba.
Horváth Péter szerint komoly elmozdulás, hogy a teljesítményértékeléskor legjobb minősítést szerző 25 százalék mindenképpen kap valamilyen többletjuttatást, de azok is kaphatnak jutalmat, akik legalább 70 százalékos teljesítményt érnek el. Azt, hogy ez a jutalom mekkora lesz, az intézmény vezetése döntheti el.
Hozzátette: korábban volt olyan terv, hogy a leggyengébben teljesítő 25 százaléknak elvonnának a fizetéséből, de ez az elgondolás olyan sok kritikát kapott, hogy elvetették. Azt mondta, kötelezően nem vesznek el majd pénzt azoktól sem, akik a legrosszabbul szerepelnek a teljesítményértékelésen, ha viszont az intézmény vezetője – valamilyen oknál fogva – úgy ítéli meg, hogy valaki annyira rosszul teljesít, akkor erre van lehetősége. De ez nem kötelezettség – tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
