A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is részt vett a szombati kormányülésen.
Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár, sőt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is jelen volt a szombati kormányülésen, de sem ők, sem a kormány nem közölte a nyilvánossággal, miről volt szó - derül ki az RTL Híradójának riportjából.
Azonban nemcsak a lap, a szakszervezetek sem tudnak semmit a hétvégi egyeztetés témájáról. Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője azt mondta az RTL-nek, többször is kereste Horváth Pétert, de szerinte az se véletlen, hogy őket kihagyták az egyeztetésből.
„A Nemzeti Pedagógus Kar egy kormány által létrehozott korporatív testület. Gyakorlatilag, ha a kormány tárgyal a Nemzeti Pedagógus Karral, az olyan, mintha saját magával egyeztetne, és én úgy gondolom, Horváth Péternek ilyen értelmében rendkívül kínos szerepe van.”
Az egyeztetés után a Pedagógusok Szakszervezetét sem kereste meg Horváth Péter, pedig a PSZ a legtöbb taggal rendelkező tanári szakszervezet. Totyik Tamás a szervezet alelnöke a híradónak azt mondta, pozitívan értékelik egyébként, hogy a kormány végre szakembereket hívott meg, még akkor is, ha éppen a Nemzeti Pedagógus Kar elnökéről is van szó.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
