Horváth Péter szerint az érettségi követelmények enyhítése nem fog változtatni a pedagógusjelöltek számán, eddig sem ez volt a probléma. Változást csak a pedagógusbérek emelése hozhat.
Nagy változást nem várok attól, hogy már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Más változásra lenne szükség
- mondta el az InfoRádiónak a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter.
A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően számos egyetem képzésein megszűnik az emelt szintű érettségi követelménye. Ez legfőképp a pedagógusszakokra igaz, hiszen az angoltanári képzésen és szakpárokon kívül sehol nem lesz szükség a magasabb szintű vizsgára.
A könnyítés egyértelműen a tanárhiányra szolgálna megoldásként, Horváth Péter szerint azonban eddig sem a követelményekkel volt probléma, hiszen a ponthatárok eddig is alacsonyak voltak, így a felvételi további enyhítése nem fog változást hozni a pedagógusjelöltek számában.
Sok szakpár nem is indul
Horváth Péter arról is beszámolt, hogy míg az 1990-ben végzett osztályából öten mentek matematika-fizika szakos tanárnak, idén országos szinten mindössze négyen kezdtek ezen a szakpáron a Szegedi Tudományegyetemen, heten pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vannak viszont olyan szakok, amelyet sok felsőoktatási intézmény el sem tudott indítani az elmúlt évben vagy években. Biológia-fizika tanári szakpár hat pedagógusképző egyetem közül mindössze egy helyen indult, fizika-kémia szakpár pedig évek óta nincs, ami a Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint a pedagóguspálya egészére nézve rémisztő.
Változást csak az hozhatna, ha emelnének a pedagógusbéreken és a tanári szakok presztízsén, a 2013-as bérrendezést követően ugyanis "szépen kúsztak fel a jelentkezési számok".
Nagyon sok diák gondolkodik azon, hogy pedagógusnak menjen, aztán mégiscsak mást választ, mert látja a pedagógusfizetést. Nem jó dolog természetesen, ha egy pályaválasztásnál ilyen erős szerepet játszik a pénz, de tudomásul kell venni azt, hogy mindenkinek szüksége van olyan jövedelemre, amellyel családot tud alapítani, otthont tud teremteni.
- mondta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
