Az oktatási akciócsoport nem zárta ki, hogy egyes településeken júniusban újrainduljon az oktatás az alsósok számára. De az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni - hangsúlyozta az InfoRádiónak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja.
Horváth Péter a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, az akciócsoport tagja az InfoRádiónak elmondta, hogy az oktatási munkacsoport kizárólag javaslatokat tud tenni, a döntés meghozatala a kormány dolga.
Meglátásaik szerint az iskolai oktatás újraindítására az első négy osztályban lenne lehetőség, azonban az iskolába járást nem lehetne kötelezővé tenni, mivel biztosan több olyan szülő is akadna, aki féltené visszaengedni a gyermekét az iskolapadba. Azt viszont, hogy párhuzamosan legyen digitális és helyi oktatás is, semmiképpen sem támogatják, hiszen ehhez nincs megfelelő munkaerő.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke arra is kitért, hogy az újranyitás elsősorban azokat a településeket érintené, ahol kisebb a fertőzöttség. Továbbá szerintük lehetőséget kell adni a településeknek és az iskoláknak, hogy eldöntsék, mit támogatnak, és mit nem.
A szakemberek véleménye szerint a tanév hosszán nem kellene változtatni, vagyis a megszokott módon június 15-én érhetne véget. Viszont szükség lehet komolyabb iskolai felügyeletekre, napközikre és tematikus táborokra - természetesen betartva a szigorú járványintézkedéseket -, mivel a sok szülőnek változott a szabadságolása a vírus miatt.
A végzősök ballagását nem tartják jó ötletnek, de arra látnak lehetőséget, hogy az érettségizők személyesen kapják meg a bizonyítványaikat, kisebb csoportokban. Ugyanakkor a hetedikesek elmaradt kötelező oltását szerintük mielőbb pótolni kellene. Arról itt írtunk korábban, hogy a járvány miatt vélhetően a következő tanévre csúszik a hetedikesek HPV (humánpapilloma vírus) elleni kampányoltásásának második adagja.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök az iskolák újranyitásával kapcsolatban elmondta: nagyon bizonytalan az ügyben, és egyelőre nem tapasztal tömeges igényt az újranyitás iránt. Ha lesz ilyen, akkor el fognak gondolkodni rajta.
A héten mi is megkérdeztünk titeket, hogy szerintetek jó ötlet lenne kinyitni az iskolát az utolsó két hétre? Egy nap alatt közel kétezren mondtátok el a véleményeteket. A szavazás állását itt nézhetitek meg.
"Haladéktalanul jelentsék be a tanév végéig tartó munkarendet"
A Civil Közoktatási Platform (CKP) reagált Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában elhangzottakra, amiben a miniszterelnök valószínűtlennek tartotta a személyes jelenlétet megkövetelő oktatás újraindítását. Remélik, hogy a hivatalos kormánydöntés is ennek megfelelő lesz - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
