"Ne nyissanak újra az iskolák két hétre, nincs értelme!" - mi kérdeztünk, ti szavaztatok

Tegnap Facebooko-on indítottunk egy szavazást, amiben arra voltunk kíváncsiak, szerintetek jó ötlet lenne-e, ha Magyarországon is kinyitnának júniustól az iskolák.

  • Eduline

Egy nap alatt közel kétezren mondtak véleményt a tegnap feltett kérdésünkre: szerintetek jó ötlet lenne az utolsó két hétre kinyitni az iskolákat, megtartani az általános iskolai ballagásokat, vagy csak személyesen lezárni az idei tanévet?

Biztosat még nem lehet tudni, de legutóbb Gulyás Gergely azt mondta, május végéig biztosan fennmarad a tantermen kívüli oktatás, a júniusi hónapról még nem tud dönteni a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök pedig múlt pénteken egy rádióműsorban azt mondta: nagyon bizonytalan az ügyben, és egyelőre nem tapasztal tömeges igényt az újranyitás iránt. Ha lesz ilyen, akkor el fognak gondolkodni rajta.

Az Eduline-on eddig kétezren szavaztak: csupán 300-an voksoltak az iskolák újranyitása mellett, és több mint 1 500-an gondolják azt, hogy nem lenne értelme az iskolák megnyitásának.

Persze van olyan olvasónk is, aki azt írta, "a ballagást minden ember megérdemli, ha már kijárta. Legszebb dolog a 8 év után. Ha nem is rendes ballagást, de egy szűkkörű ballagást igen is megérdemelnek". Olyan is van, aki szerint mindenképp jó lenne még ha két hétre kinyitnának a sulik. "A gyerekek nagyon várják. A szülők is mivel a szabadság elfogyott és jön utána a nyári szünet."

Ha még nem mondtátok el a véleményeteket, akkor itt szavazhattok ti is.

Folyamatosa gyűlnek a tapasztalatok a távoktatásról

A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.