Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint működőképes a jelenlegi rendszer, ezért a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Abban minden érdekképviselet egyetért, hogy a távoktatást be kell építeni a hétköznapokba - írja az atv.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint is az alsós osztályokban volt a legnehezebb az átállás a digitális oktatásra. A szakszervezet szerint a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Szabó Zsuzsa elnök szerint a digitális oktatási formát be kell építeni a tanrendbe, de ehhez az egész rendszert át kell gondolni.
"Ez a fajta digitális oktatás a nagy rendszerben megvalósítható volt. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy mindenkit nem tudott ez a fajta munkaforma elérni, főként a hátrányos területen élő hátrányos gyerekeket…Valószínű, hogy sokkal rosszabb és sokkal nehezebb volt a haladás üteme. Ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása nélkülözhetetlen lesz a következő tanév indításakor"
- nyilatkozta Szabó Zsuzsa.
Az egyetemisták is elmodták a tapasztalataikat
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, több mint 17.600 hallgató töltötte ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kérdőívét, melyben 72 kérdést tett fel a szervezet a távoktatás menetéről és hatásairól. A 22 egyetemet és 279 szakot lefedő kitöltöttség szerint, a hallgatók 40%-a összességében elégedett a távoktatással, de 65%-uk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon.
"Nagyon-nagyon sokszor egyébként az oktatók, akik be tudtak menni az egyetemekre, ők segítettek a hallgatóknak, akár mondjuk a szakdolgozatukhoz, amihez gyakorlati tanulmányok is szükséges voltak, hogy egy-egy laborvizsgálatot el tudjanak végezni" - fogalmazott Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az oldalnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.