A vélemények azonban nem mindig egyeznek. A Pedagógusok Szakszervezete szerint például az általános iskolákban az alsó tagozatosoknak volt a legnehezebb átállni a digitális oktatásra.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint működőképes a jelenlegi rendszer, ezért a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Abban minden érdekképviselet egyetért, hogy a távoktatást be kell építeni a hétköznapokba - írja az atv.hu.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint is az alsós osztályokban volt a legnehezebb az átállás a digitális oktatásra. A szakszervezet szerint a veszélyhelyzet miatt ebben a tanévben már nem szabad kinyitni az iskolákat. Szabó Zsuzsa elnök szerint a digitális oktatási formát be kell építeni a tanrendbe, de ehhez az egész rendszert át kell gondolni.
"Ez a fajta digitális oktatás a nagy rendszerben megvalósítható volt. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy mindenkit nem tudott ez a fajta munkaforma elérni, főként a hátrányos területen élő hátrányos gyerekeket…Valószínű, hogy sokkal rosszabb és sokkal nehezebb volt a haladás üteme. Ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatása nélkülözhetetlen lesz a következő tanév indításakor"
- nyilatkozta Szabó Zsuzsa.
Az egyetemisták is elmodták a tapasztalataikat
Ahogy már korábban beszámoltunk róla, több mint 17.600 hallgató töltötte ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kérdőívét, melyben 72 kérdést tett fel a szervezet a távoktatás menetéről és hatásairól. A 22 egyetemet és 279 szakot lefedő kitöltöttség szerint, a hallgatók 40%-a összességében elégedett a távoktatással, de 65%-uk szívesebben vesz részt a hagyományos tanórákon.
"Nagyon-nagyon sokszor egyébként az oktatók, akik be tudtak menni az egyetemekre, ők segítettek a hallgatóknak, akár mondjuk a szakdolgozatukhoz, amihez gyakorlati tanulmányok is szükséges voltak, hogy egy-egy laborvizsgálatot el tudjanak végezni" - fogalmazott Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az oldalnak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
