A Civil Közoktatási Platform (CKP) reagált Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában elhangzottakra, amiben a miniszterelnök valószínűtlennek tartotta a személyes jelenlétet megkövetelő oktatás újraindítását. Remélik, hogy a hivatalos kormánydöntés is ennek megfelelő lesz - írják közleményükben.
Véleményük szerint a tantermi oktatást két hétre újraindítani járványügyi szempontból kockázatos, szervezésileg megvalósíthatatlan. Gazdasági szempontból nem jelent megoldást, oktatási haszna pedig kétséges - írják. A digitális munkarend alatt az értékelés folyamatos volt, az egyéni lemaradások pótlására ez a rövid idő a többiek tanítása mellett nem ad lehetőséget. A szülők munkába állásához pedig nemcsak erről a két hétről, hanem az egész nyárról kell gondolkodni - teszik hozzá. Ezért a szülők, a tanulók és a tanárok érdekében haladéktalanul szükséges a tanév végéig tartó munkarend hivatalos bejelentése.
Hozzáteszik, a tanévzárásról gondolkodva nem feledkezhetünk meg azokról, akik a digitális oktatásban nem vagy nem kellő mértékben tudtak részt venni. Számukra lehetőséget kell biztosítani egyéni vagy kiscsoportos foglalkozással az elmaradások pótlására, a bukás elkerülésére, a jegyek kijavítására. Továbbá sürgősen meg kell határozni nyári gyermekfelügyelettel kapcsolatos lehetőségeket és kötelezettségeket.
A CKP hangsúlyozza, szerintük a veszélyhelyzet idején bármiféle személyes jelenléttel járó lehetőség és kötelezettség csak akkor elfogadható, ha nyitva áll a lehetőség a veszélyeztetettek távolmaradására, illetve, ha a kormányzat és a fenntartók biztosítják a kockázat elkerüléséhez szükséges feltételeket, eszközöket, finanszírozást.
Nincs tömeges igény az iskolák újranyitása iránt a miniszterelnök szerint
Vajon akkor kinyitnak még a magyar iskolák a nyári szünet előtt?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
