Lazítsanak a buktatás feltételein - 25 helyett 20 százalék legyen a határ

Idén csak írásbeli vizsgákat tartana a kormány, a szóbelik elmaradnak, ha elfogadják az oktatási akciócsoport javaslatát. De mit jelent ez a gyakorlatban?

  • Eduline

Ha nem lesznek megajánlott jegyek, csak írásbeli vizsgák, akkor az elmaradó szóbeli vizsgákkal elmaradnak a javítási lehetőségek is idén. Hiszen a szóbelivel, eddig százalékokat javíthattak a vizsgázók. Korábban több iskolaigazgató ezt kérte, a bejelentés alapján viszont érettségizni kötelező, de aki akarja, eltolhatja következő tanévre.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a hvg.hu-nak azt mondta, az akciócsoport ülésén kérték, hogy a buktatás feltételein lazítsanak, 25 helyett 20 százalék legyen a határ. Ilyen részletekbe Maruzsa Zoltán most nem ment bele, így nem tudni, hogy ezt is megfontolja-e a kormány. Horváth Péter szerint minden körülményt mérlegelve a legelfogadhatóbb javaslat született.

Azt mondta, az érettségi típusának meghatározása fontosabb volt most, mint az időpontja. Egyetért azzal is, hogy a két típusból az írásbeli érettségit választották, az ugyanis objektívebb értékelésre ad lehetőséget, a pontok nagyobb részét amúgy is az teszi ki. Szerinte az érettségi feladatsorok már elkészülhettek, azokat átírni szerinte kockázatos lenne. Reményei szerint a diákok ilyen körülmények között is le tudnak majd érettségizni.

Biztos benne, hogy az iskoláknak alaposan fel kell készülniük az érettségi megszervezésére például a beléptetés lépcsőzetes ütemezésével, kézfertőtlenítők, maszkok beszerzésével és az idősebb vagy krónikus beteg tanárok kiváltásával. Miután nem lesz kötelező idén az érettségi, az ahhoz kötött szakmáknál is érdemes lehet haladékot adni - mondta az oldalnak. 

Csak írásbeli érettségiket szerveznének idén

A megszokottól eltérően zajlanának majd a 2020-as érettségik - jelentette be a kormány. Döntés még mindig nincs, csak javaslat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.