#szakképzés



PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.


Egyre kevesebben tanulnak angolul a gimnáziumokban, a szakképzésben viszont folyamatos az emelkedés

Több mint hétezerrel nőtt egyetlen tanév alatt az angolt tanulók száma a technikumokban, és a szakképző iskolákban is emelkedést mutatnak a legfrissebb adatok. A gimnáziumokban ezzel szemben nemcsak angolul, hanem németül és franciául is kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. Megnéztük, hogyan változott a középiskolások nyelvtanulása.




PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, amelyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az „oktató” elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.




„Elfelejtettek egyeztetni róla, véletlenül tudtuk meg” – a PSZ szerint a szakképzési törvény módosításából kihagyták a szakszervezeteket

A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szakképzési törvény tervezett módosításáról nem egyeztettek velük, sőt a jogszabálytervezetről is csak véletlenül szereztek tudomást. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke úgy gondolja, hogy a szakképzési rendszert átfogóan át kellene világítani, és az önkormányzati iskolafenntartás visszaállítása előtt is alapos hatástanulmányra lenne szükség.


Egy kevésbé hierarchikus modellt képzel el a kormány: nem csak a vezetés alakul át a szakképzésben, az oktatók jogköre is bővül

Még négy napig lehet véleményezni a szakképzési centrumok vezetését átalakító társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot, amelyet Lannert Judit már korábban előrevetített. A miniszter egy politikamentes, átlátható, szakmai alapokon nyugvó rendszert vázolt fel, a tervezet alapján pedig megszűnne a jelenlegi kettős vezetési modell és az oktatóknak és az igazgatóknak is bővülne a jogköre.




PDSZ: ne legyen a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez kötve az érettségi bizonyítvány

Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt - többek között ez is szerepel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szakképzésre vonatkozó követelései között.


Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.


Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.



„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.