Megjelent a 2026/2027-es tanév rendje, mutatjuk az összes fontos dátumot
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A Civil Közoktatási Platform beszámolója szerint az egyeztetés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a minisztérium egy korszerűbb, nagyobb autonómiát biztosító szakképzési rendszer kialakításán dolgozik.
Pozitív tapasztalat volt számunkra, hogy a minisztériumban hosszú távú, stratégiai gondolkodás körvonalazódik egy korszerű, esélyteremtő, a tanulók és a gazdaság igényeit egyaránt szolgáló szakképzés megteremtése érdekében
– hangsúlyozta a CKP.
Nagyobb autonómia
A szervezet szerint a tárca a jövőben nagyobb hangsúlyt helyezne a szemléletformálásra, az innováció ösztönzésére és arra, hogy az intézmények, vezetők és oktatók szakmai támogatást kapjanak a rendelkezésükre álló lehetőségek kihasználásához.
A megbeszélésen hosszasan tárgyaltak a szakképzési centrumok szerepéről, a vezetői megbízásokról és az érintettek bevonásáról is. A CKP szerint az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a centrumokat érintő jogszabályok társadalmi egyeztetése során meglepően kevés szakmai szervezet küldött véleményt.
A minisztérium ezért nem részletesebb szabályozást, hanem inkább nagyobb mozgásteret szeretne biztosítani az intézményeknek. A beszámoló szerint olyan keretrendszer kialakításában gondolkodnak, amelyben a jogszabályok mellett ajánlások, módszertani útmutatók és jó gyakorlatok segítik majd az intézmények működését.
Nyilvános indoklás
A CKP felvetette azt is, hogy a főigazgatói pályázatokat ne csak az igazgatók véleményezzék, hanem az intézményi közösségek is. Erre azt a választ kapták, hogy az igazgatóknak a közösségek álláspontját kell képviselniük, ezt pedig a készülő rendelet egyértelművé teszi.
A minisztérium és a szervezet abban is egyetértett, hogy ha egy pályázat eredménytelenül zárul, vagy a fenntartó a helyi közösség véleményével ellentétes döntést hoz, akkor annak nyilvános indoklása szükséges.
Nem újabb szabályok, hanem szemléletváltás
Naderi úgy látja, hogy a szakképzés fejlődésének egyik legnagyobb akadálya nem a szabályozás, hanem a vezetői szemlélet és a szakmai támogatás hiánya. A szervezet ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a nyitottabb szabályozás önmagában nem lesz elegendő.
Az elmúlt 16 évben tudatosan leépített tanulóközpontúság, a nem támogató, hanem tiltó, esetleg tűrő működésmód és szemlélet nem mindenhol fog tudni élni az új célok szerinti lehetőségekkel.
– olvasható a CKP beszámolójában, ezért a vezetők és az oktatók felkészítésére, valamint bizonyos területeken továbbra is egyértelmű jogszabályi előírásokra lesz szükség.
Innovációkra és uniós forrásokra is számítanak
Az egyeztetésen szó esett arról is, hogy a minisztérium a 2000-es évek sikeres pályázati rendszereit tekinti mintának az innovációk támogatásában. Bár jelenleg szűkösek a pénzügyi lehetőségek, folyamatban van a szakképzést érintő uniós pályázatok áttekintése, így később új források is megnyílhatnak.
A szakképzés háttérintézményeiben jelenleg is tart az átvilágítás, és ezek eredményei alapján dönthetnek a jövőbeni feladatokról és szervezeti működésről.
Fókuszban az SNI-s tanulók
Fontos, hogy Naderi Zsuzsanna reagált azokra a problémákra is, melyek a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos CKA-anyagban, illetve a CKP által összeállított, kifejezetten a szakképzés problémáit összegyűjtő dokumentumban szerepelnek.
Az államtitkár szerint az azokban felvetett problémák többségének megoldására már most is lenne lehetőség, de azok mégsem működnek.
A megoldatlanság egyik problémája, hogy az intézmények a vélt vagy valós intézményi érdekeket a tanulók érdekei elé helyezik. E téren is a szemléletváltás előmozdítására van szükség.
A szervezet szerint külön problémát jelent, hogy a szakiskolákban tanuló SNI-s diákok jogi helyzete hátrányosabb, mint a műhelyiskolák tanulóié, noha ugyanúgy szakképesítést szerezhetnek. Ebben a kérdésben egyelőre nem született megállapodás, de a minisztérium vizsgálni fogja a helyzetet.
Közelítenék egymáshoz a közoktatást és a szakképzést
Az egyeztetésen szóba került a közoktatás és a szakképzés viszonya is. A CKP szerint a minisztérium célja, hogy a tanulói jogviszonyos szakképzés több ponton közelebb kerüljön a köznevelési rendszerhez, ugyanakkor figyelembe vegyék a felnőttképzés sajátosságait is.
Ennek egyik első jele egyébként az volt, hogy a megjelent 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendeletben már a szakképzési tanév rendje is szerepelt.
A pályaorientáció területén is változásokat tartanak szükségesnek. A szervezet szerint jelenleg túl sok szereplő foglalkozik ezzel eltérő szakmai színvonalon, miközben az intézmények közötti versengés gyakran nem a diákok érdekeit szolgálja.
A Civil Közoktatási Platform úgy fogalmazott, több felvetésükre megnyugtató válasz érkezett, más kérdésekben azonban az államtitkár további vizsgálatot tartott szükségesnek. A minisztérium emellett 2026 szeptemberének elejéig várja a szakképzést érintő szakmai javaslatokat, amelyek megalapozhatják a szükséges jogszabály-módosításokat.
