Össze kellett írniuk a szakképzési centrumoknak, hogy milyen termékekre lenne szükségük háború esetén
Mindössze egy hétvégét kaptak arra, hogy összeszedjék, veszély esetén mennyi alapvető élelmiszert, gyógyszert, vagy épp haditechnikai eszközt igényelnének.
Székács Linda
Egy hétvége alatt kellett összeírniuk a szakképzési centrumoknak, hogy háború, természeti katasztrófa vagy válsághelyzet esetén milyen létfontosságú termékekre és szolgáltatásokra lenne szükségük - írta meg az rtl.hu.
A lap emlékeztet arra, hogy a kormány tavaly márciusban fogadott el egy rendeletet a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról, amiben a következő teendők és feladatok vannak felsorolva:
gazdaságfelkészítési feladat (békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos
tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás),
a gazdaságfelkészítési tervezés (a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti
elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata),
a gazdaságmozgósítási feladat (kormánydöntés alapján elrendelt mozgósításnál a kapacitásfenntartási
a gazdaságmozgósítási helyzet (a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet),
a gazdaságmozgósítási szerződés (a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés).
Ez többek között olyan eseményekre vonatkozik, mint valamilyen katasztrófa vagy annak veszélye, Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés, terrortámadás bekövetkezése vagy annak veszélye, az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény, valamint a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény.
Bár ezek közül jelenleg egyik sem fenyegeti az országot, az RTL úgy tudja, hogy a szakképző iskoláknak áprilisban is ki kellett tölteniük egy úgynevezett „védelemgazdasági követelménytámasztó és tervező táblázatot”, amiben leírják, hogy „békeidőben” és a különböző gazdaságmódosítási helyzetekben mennyit igényelnek a megadott árukból és szolgáltatásokból. Vagyis
alapvető élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből,
élelmiszeripari alapanyagként használt mezőgazdasági termékekből,
ipari alap- és nyersanyagokból,
civil felhasználású ipari késztermékekből (pl. takaró, munkaruházat, női és leányka felsőruházat, gumiabroncs, izzólámpa, daruskocsi, mosógép, zsineg, gázálarc),
haditechnikai eszközök és felszerelésekből (pl. bomba, rakéta, dömper, hadihajó, radar, vágányaláverő gép, helikopter, légi és űrjármű),
elektronikus hírközlési és informatikai eszközökből, szolgáltatásokból,
közlekedési eszközökből és üzemanyagból,
egészségügyi és gyógyszeripari termékekből, eszközök, felszerelésekből
energiaellátáshoz kapcsolódó eszközökből és szolgáltatásokből (pl. földgáz, szén, stb)
egyéb termékekből és szolgáltatásokból (pl. író- és nyomtatópapír, golyóstoll, dúsított urán, műanyag cikkek, fémszerkezet javítása, híd vagy alagút építése, munkavédelmi lábbeli, televízió műsorvevő készülék, vasbetonalj, állat-egészségügyi ellátás, kötelező társadalombiztosítás).
Erre csupán egy hétvégét kaptak az intézmények, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ugyanis április 19-én, péntek délelőtt küldte el a szakképzési centrumoknak az adattáblát, amit a következő hétfőn, április 22-én délután 3 óráig kellett visszaküldeniük.
A lap megjegyzi, hogy az iskoláknak azon nem kellett gondolkodniuk, hogy hány bombát vagy mennyi dúsított uránt igényeljenek, az adatkérő levél szerint ugyanis a táblázat nemreleváns sorait üresen hagyhatták, vagy elég volt nullát beírni.
Az rtl.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, megerősítették, hogy gazdaságfelkészítési tervezés végrehajtását szolgáló felmérést végeznek, aminek a célja a Védelemgazdasági Alapterv elkészítése.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
