Össze kellett írniuk a szakképzési centrumoknak, hogy milyen termékekre lenne szükségük háború esetén
Mindössze egy hétvégét kaptak arra, hogy összeszedjék, veszély esetén mennyi alapvető élelmiszert, gyógyszert, vagy épp haditechnikai eszközt igényelnének.
Székács Linda
Egy hétvége alatt kellett összeírniuk a szakképzési centrumoknak, hogy háború, természeti katasztrófa vagy válsághelyzet esetén milyen létfontosságú termékekre és szolgáltatásokra lenne szükségük - írta meg az rtl.hu.
A lap emlékeztet arra, hogy a kormány tavaly márciusban fogadott el egy rendeletet a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról, amiben a következő teendők és feladatok vannak felsorolva:
gazdaságfelkészítési feladat (békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos
tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás),
a gazdaságfelkészítési tervezés (a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti
elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata),
a gazdaságmozgósítási feladat (kormánydöntés alapján elrendelt mozgósításnál a kapacitásfenntartási
a gazdaságmozgósítási helyzet (a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet),
a gazdaságmozgósítási szerződés (a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés).
Ez többek között olyan eseményekre vonatkozik, mint valamilyen katasztrófa vagy annak veszélye, Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés, terrortámadás bekövetkezése vagy annak veszélye, az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény, valamint a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény.
Bár ezek közül jelenleg egyik sem fenyegeti az országot, az RTL úgy tudja, hogy a szakképző iskoláknak áprilisban is ki kellett tölteniük egy úgynevezett „védelemgazdasági követelménytámasztó és tervező táblázatot”, amiben leírják, hogy „békeidőben” és a különböző gazdaságmódosítási helyzetekben mennyit igényelnek a megadott árukból és szolgáltatásokból. Vagyis
alapvető élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből,
élelmiszeripari alapanyagként használt mezőgazdasági termékekből,
ipari alap- és nyersanyagokból,
civil felhasználású ipari késztermékekből (pl. takaró, munkaruházat, női és leányka felsőruházat, gumiabroncs, izzólámpa, daruskocsi, mosógép, zsineg, gázálarc),
haditechnikai eszközök és felszerelésekből (pl. bomba, rakéta, dömper, hadihajó, radar, vágányaláverő gép, helikopter, légi és űrjármű),
elektronikus hírközlési és informatikai eszközökből, szolgáltatásokból,
közlekedési eszközökből és üzemanyagból,
egészségügyi és gyógyszeripari termékekből, eszközök, felszerelésekből
energiaellátáshoz kapcsolódó eszközökből és szolgáltatásokből (pl. földgáz, szén, stb)
egyéb termékekből és szolgáltatásokból (pl. író- és nyomtatópapír, golyóstoll, dúsított urán, műanyag cikkek, fémszerkezet javítása, híd vagy alagút építése, munkavédelmi lábbeli, televízió műsorvevő készülék, vasbetonalj, állat-egészségügyi ellátás, kötelező társadalombiztosítás).
Erre csupán egy hétvégét kaptak az intézmények, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ugyanis április 19-én, péntek délelőtt küldte el a szakképzési centrumoknak az adattáblát, amit a következő hétfőn, április 22-én délután 3 óráig kellett visszaküldeniük.
A lap megjegyzi, hogy az iskoláknak azon nem kellett gondolkodniuk, hogy hány bombát vagy mennyi dúsított uránt igényeljenek, az adatkérő levél szerint ugyanis a táblázat nemreleváns sorait üresen hagyhatták, vagy elég volt nullát beírni.
Az rtl.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, megerősítették, hogy gazdaságfelkészítési tervezés végrehajtását szolgáló felmérést végeznek, aminek a célja a Védelemgazdasági Alapterv elkészítése.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
