Össze kellett írniuk a szakképzési centrumoknak, hogy milyen termékekre lenne szükségük háború esetén

Mindössze egy hétvégét kaptak arra, hogy összeszedjék, veszély esetén mennyi alapvető élelmiszert, gyógyszert, vagy épp haditechnikai eszközt igényelnének.

  • Székács Linda

Egy hétvége alatt kellett összeírniuk a szakképzési centrumoknak, hogy háború, természeti katasztrófa vagy válsághelyzet esetén milyen létfontosságú termékekre és szolgáltatásokra lenne szükségük - írta meg az rtl.hu.

A lap emlékeztet arra, hogy a kormány tavaly márciusban fogadott el egy rendeletet a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról, amiben a következő teendők és feladatok vannak felsorolva:

  • gazdaságfelkészítési feladat (békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos
  • tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás),
  • a gazdaságfelkészítési tervezés (a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti
  • elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata),
  • a gazdaságmozgósítási feladat (kormánydöntés alapján elrendelt mozgósításnál a kapacitásfenntartási
  • rendelkezésreállási szerződésben kikötött vagyoni szolgáltatás nyújtása),
  • a gazdaságmozgósítási helyzet (a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet),
  • a gazdaságmozgósítási szerződés (a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés).

Ez többek között olyan eseményekre vonatkozik, mint valamilyen katasztrófa vagy annak veszélye, Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés, terrortámadás bekövetkezése vagy annak veszélye, az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény, valamint a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény.

Bár ezek közül jelenleg egyik sem fenyegeti az országot, az RTL úgy tudja, hogy a szakképző iskoláknak áprilisban is ki kellett tölteniük egy úgynevezett „védelemgazdasági követelménytámasztó és tervező táblázatot”, amiben leírják, hogy „békeidőben” és a különböző gazdaságmódosítási helyzetekben mennyit igényelnek a megadott árukból és szolgáltatásokból. Vagyis

  • alapvető élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből,
  • élelmiszeripari alapanyagként használt mezőgazdasági termékekből,
  • ipari alap- és nyersanyagokból,
  • civil felhasználású ipari késztermékekből (pl. takaró, munkaruházat, női és leányka felsőruházat, gumiabroncs, izzólámpa, daruskocsi, mosógép, zsineg, gázálarc),
  • haditechnikai eszközök és felszerelésekből (pl. bomba, rakéta, dömper, hadihajó, radar, vágányaláverő gép, helikopter, légi és űrjármű),
  • elektronikus hírközlési és informatikai eszközökből, szolgáltatásokból,
  • közlekedési eszközökből és üzemanyagból,
  • egészségügyi és gyógyszeripari termékekből, eszközök, felszerelésekből
  • energiaellátáshoz kapcsolódó eszközökből és szolgáltatásokből (pl. földgáz, szén, stb)
  • egyéb termékekből és szolgáltatásokból (pl. író- és nyomtatópapír, golyóstoll, dúsított urán, műanyag cikkek, fémszerkezet javítása, híd vagy alagút építése, munkavédelmi lábbeli, televízió műsorvevő készülék, vasbetonalj, állat-egészségügyi ellátás, kötelező társadalombiztosítás).

Erre csupán egy hétvégét kaptak az intézmények, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ugyanis április 19-én, péntek délelőtt küldte el a szakképzési centrumoknak az adattáblát, amit a következő hétfőn, április 22-én délután 3 óráig kellett visszaküldeniük.

A lap megjegyzi, hogy az iskoláknak azon nem kellett gondolkodniuk, hogy hány bombát vagy mennyi dúsított uránt igényeljenek, az adatkérő levél szerint ugyanis a táblázat nemreleváns sorait üresen hagyhatták, vagy elég volt nullát beírni.

Az rtl.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, megerősítették, hogy gazdaságfelkészítési tervezés végrehajtását szolgáló felmérést végeznek, aminek a célja a Védelemgazdasági Alapterv elkészítése.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.