A 2025/2026-os tanévben 198 947 gimnazista tanul angolul, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. Ez 3582 fővel, vagyis 1,8 százalékkal kevesebb, mint a 2024/2025-ös tanévben, amikor még 202 529 angolt tanuló diákot tartottak nyilván a gimnáziumokban.
Egészen más irányú változás látszik a szakképző iskolákban. Míg a 2024/2025-ös tanévben 50 228-an tanultak angolul, addig 2025/2026-ban már 53 384-en. Ez egyetlen év alatt 3156 fős, mintegy 6,3 százalékos növekedés.
Még látványosabb a változás a technikumok és szakgimnáziumok esetében. A KSH adatai szerint 2024/2025-ben 172 780-an tanultak angolul ezekben az intézményekben, a 2025/2026-os tanévben viszont már 180 489-en. Ez 7709 fős, közel 4,5 százalékos emelkedést jelent egyetlen tanév alatt.
Nem csak angolból látszik különbség
A német továbbra is a második leggyakrabban tanult idegen nyelv, de itt is eltérően alakultak a számok az egyes iskolatípusokban. A gimnáziumokban 117 032-ről 113 388-ra csökkent a németet tanulók száma, ami 3644 fős, 3,1 százalékos visszaesés. A szakképző iskolákban ezzel szemben 16 395-ről 18 170-re emelkedett a számuk, vagyis 1775-tel, közel 11 százalékkal többen tanulnak németül, mint egy tanévvel korábban. A technikumokban kisebb a változás: 41 083-ról 41 391-re nőtt a németesek száma.
A spanyol egyre népszerűbb a gimnáziumokban: a 2024/2025-ös 16 155-ről 16 689-re nőtt az ezt tanulók száma, ami 3,3 százalékos emelkedés. Olaszul is többen tanulnak. Egy év alatt 17 438-ról 17 842-re emelkedett a számuk.
Azokból, akit a franciát válaszották viszont kevesebb lett: 17 841 helyett 17 370-en vannak. Még nagyobb arányú a visszaesés a latinnál és az orosznál. Latinul 2491 helyett már csak 2099 gimnazista tanul, ami közel 16 százalékos csökkenés. Az oroszt tanulók száma pedig 3196-ról 2431-re esett vissza, vagyis csaknem 24 százalékkal csökkent.
A technikumokban a spanyol ugrott meg leginkább
Az angol mellett több más nyelvnél is növekedés látható a technikumokban és szakgimnáziumokban. Franciául 1322 helyett 1448-an, olaszul 738 helyett 845-en, spanyolul pedig 701 helyett már 879-en tanulnak. Utóbbi 25 százalék feletti növekedést jelent, igaz, az angolhoz és a némethez képest továbbra is jóval kevesebb diákot érint. Közben jelentősen visszaesett a latin és az orosz. A latint tanulók száma 335-ről 196-ra, az oroszt tanulóké 494-ről 348-ra csökkent.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
