Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, amelyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az „oktató” elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
A PSZ kifejezetten támogatja a szakképzésben a „pazarló, szakmaiatlan és kontraproduktív” kancellári rendszer megszüntetését. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a Szakképzési Centrumok (SZC) funkcióját koncepcionálisan át kell gondolni.
Eredetileg, a 2015-ös szabályozás értelmében az SZC-k térségi integrált szakképző központként jöttek létre, ám az elmúlt években „visszarendeződtek egyfajta kvázi tankerületi” irányba. A PSZ szerint a centrumok túlzott adminisztratív gyámkodása helyett a felelősség mellé hatáskört is kell adni az iskoláknak.
A szakszervezet hibásnak tartja, hogy a kancellári szabályozást veszik alapul a gazdasági vezető megbízási jogkörénél is. Javaslatuk szerint az átláthatóság érdekében a gazdasági vezető megbízására és visszavonására – a főigazgató javaslatára – a szakképzésért felelős miniszter legyen jogosult.
Komoly nemtetszést váltott ki a szakszervezetben az a tervezeti elem, amely szerint a szakképzési centrumok főigazgatói megbízása bármilyen mesterfokozatú (MSc/MA) felsőfokú végzettséggel betölthető lenne.
Ez a pedagógusszakma nyílt leértékelése, ami azt üzeni, mintha a pedagógusszakma a legjobb vezetői közül nem tudná kitermelni az SZC-k főigazgatói körét
– hangsúlyozza a szervezet.
A PSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a főigazgatói megbízás feltételei továbbra is a szakképző intézményvezetői megbízás szakmai-pedagógiai kritériumain alapuljanak.
Noha a PSZ egyetért az oktatói testületek véleményezési hatáskörének kiterjesztésével, szorgalmazzák, hogy a jogszabályok nyelvezetében az „oktató” megnevezés helyett térjenek vissza a hagyományos és jogilag megalapozott „pedagógus” szóra, valamint biztosítsanak átjárható és folyamatos pedagógus-jogviszonyt a szakképzésben is.
A PSZ egyetért a szakmai vizsgák szakképző intézmények általi megszervezése átmeneti időszakának 2027. december 31-ig történő meghosszabbításával, de végleges megoldásként a vizsgák teljes visszahelyezését kérik az iskolákba (az érettségihez hasonló egységes kormányrendeleti vizsgaszabályzattal).
Azt tanácsolják, az állami szakmai és jogi ellenőrzést a vizsgabizottságon mint független testületen gyakorolja.
Arról nem beszélve, hogy szerintük a szakmai vizsgák külön vizsgaközpontokhoz történő kihelyezése finanszírozási szempontból is régóta okafogyott, hiszen a rendelet értelmében a vizsga díját nem az állam, hanem az ingyenes oktatást biztosító iskola téríti meg.
A szakszervezet végül értetlenül áll az előtt, hogy miért nem tüntették fel a hatásvizsgálati lapon a költségvetési egyenlegjavító hatást. A vezetői létszám csökkenése ugyanis egyértelmű bérmegtakarítással jár, aminek pozitív költségvetési hatását transzparensen be kellene mutatni.
Egy biztos, már fontos előrelépés, hogy a szakképzési tanév rendjét a közoktatási tanév rendjével együtt hirdették ki.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
