„Ahogy megszületik a megállapodás Brüsszellel, a rendszerváltás óta legnagyobb pedagógusbér-emelés következhet. A tervezett béremelés magasabb, mint amit a szakszervezetek követelnek” – ezt írta közleményében a Belügyminisztérium, miután a köznevelési államtitkár újra egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.
A Gödöllői Török Ignác Gimnázium áll a két tannyelvű képzést is indító középiskolák 2023-as HVG-rangsorának élén. Nem ez az egyetlen vidéki gimnázium, amely ebben a részrangsorban a legjobbak közé került, egy szolnoki és egy tatai középiskola is az első ötben végzett.
Újra tárgyalóasztalhoz ült a két nagy pedagógus-szakszervezet a kormánnyal. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) képviselői hétfő délután Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral egyeztettek. De nem sokra jutottak.
Diákok tízezrei demonstráltak az elmúlt hetekben az oktatás színvonalának és a tanárok bérének emeléséért. Bellai Zorka Hannával, az október 5-i hídfoglalás és az október 27-i élőlánc egyik szervezőjével, a Grund nevű diákszervezet egyik alapító tagjával beszélgettünk.
Az iskolai e-naplót is üzemeltető céget adathalász támadás érte szeptemberben.
Nagyok a különbségek Európában a tanári fizetések között. A magyar pedagógusok persze a lista végén állnak.
Egy friss uniós kutatás szerint egész Európában romlott a fiatalok mentális egészsége. Nálunk is, mégsem erősítették meg az iskolapszichológusi hálózatot.
Hajlandó felülvizsgálni a Belügyminisztérium, hogy a tényleg szükség van-e annyi minősítésre a pedagógus-életpályamodellben, mint amennyire jelenleg kötelezik az iskolákban dolgozókat.
És hogy egyáltalán ígér-e bármit is a kormány. A két nagy pedagógus-szakszervezet még mindig legalább 45 százalékos béremelést és a 22 órás heti kötelező óraszám visszaállítását követel, emellett az iskolai – ám nem pedagógus – dolgozók bérrendezését és a munkaterheik csökkentését is kérik.
Újabb magyar egyetem került fel egy nemzetközi rangsorra, ismét tüntetést szerveznek a diákok a tanáraikért, s vitanapot tartott a parlement az oktatás helyzetéről. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
A nagybajomi iskolában kőműveseket, pékeket és cukrászokat képeztek.
Ezen valószínűleg még a petíció aláírói is meglepődtek.
Civil szervezetek petíciót indítottak azért, hogy a közmédiában is számoljanak be a tanárok követeléseiről és az oktatás siralmas helyzetéről. Már választ is kaptak. Igaz, elég érdekeset.
Karikó Katalin tiszteletére rendeztek péntek délelőtt konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián.
Szombat éjszaka az oktatásért és a pedagógusokért virrasztanak majd Gödöllő főterén.
A legutóbbi becslések szerint nagyjából 100 ezer roma hagyta el Ukrajnát a háború kitörésétől júniusig, rengetegen érkeztek Magyarországra. Többségében többgyermekes családok, ám a gyerekeknek csak egy része tudott bekapcsolódni a magyarországi oktatásba.
A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen is változnak a felvételi szabályai: 2023-tól módosítják a minimumponthatárokat, 2024-től pedig bővül a választható érettségi tárgyak listája, és továbbra is extra pontokat jelentenek a versenyeredmények.
A Belügyminisztérium szerint több tízezren vettek részt abban az online kutatásban, amelyben a tárca például a béremelés szempontjairól vagy a teljesítményértékelésről kérdezte a pedagógusokat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban lakók csütörtökön kaptak üzenetet az energiatakarékossági intézkedésekről.
November 18-ra ismét országos sztrájkot hirdetett a két nagy tanári szakszervezet. A diákok ismét felvezető akciót szerveznek aznapra, a legutóbbi akciójukkal körbeölelték Budapestet, most országos élőláncot szerveznek.
