Novák Katalin azt mondta, egyetért azzal, hogy a pedagógusbéreket az EU-s forrásoktól függetlenül meg kell emelni, de attól, hogy ő így gondolja, ez még nem történik meg. Azt komolytalannak tartotta, hogy ígéretet kértek tőle: ne írja alá a státusztörvényt.
Nyílt napot tart a köztársasági elnöki hivatal, a Sándor-palota. Itt akartak tiltakozni tanárok és diákok a státusztörvény ellen, volt, aki feliratos pólóval is készült. Ám ekkor váratlanul az épületbe sorban állók között megjelent Novák Katalin államfő, aki odament meghallgatni a várakozókat. A Telex videóján az látszik, hogy ők pedig hosszasan sorolták nekik, mik a gondjaik a státusztörvény tervezetével, az egyik, a pályáról idén távozott pedagógus arról is beszélt neki, hogy ha azt nem vezetik be, akkor fognak ott tartani, ahol akkor voltak, amikor elkezdődtek a tiltakozások.
„Tíz év múlva el fogunk tűnni, akkor ki fog tanítani? Mert most fiatalok nem jönnek, ennyi pénzért nem fognak eljönni tanítani. Most munkát keresek, hiszen felmondtam az oktatásban. Ha elmegyek egy raktárba pakolni, többet keresek, mint pedagógusként több diplomával, sok év tapasztalattal” – fogalmazott Simkó Edit. Úgy folytatta:
„a képzetlen emberekkel mi lesz? Mi lesz ezzel az országgal, ha nincsenek értelmes emberei?”
A videón az látszik, hogy Novák először megkérdezi a sorban állókat, mióta várnak, megköszöni nekik, hogy eljöttek, a pedagógusoktól pedig megkérdezi, hogy a pályán voltak-e még, amikor az életpálya-modell megszületett. Erre Simkó igennel felel, hozzátéve, hogy az egy „hatalmas nagy kamu” szerinte, pedig jó ötletek voltak rá, de elrontották.
Egyetért, de hiába
Ezt követően Pankotai Lili diákaktivista is az államfőhöz fordult és azt kérdezte, mi a véleménye arról, hogy egy szuverén állam nem képes kitermelni azt az összeget, amivel a közoktatást ellátja, hanem uniós forrást használ erre. Novák ezekre azt válaszolta, hogy amint többször már elmondta, egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak alacsony a bére és ezt meg kell emelni az EU-s forrásoktól függetlenül.
„Akkor ez miért nem így történik?”
– kérdeztek vissza neki, mire Novák úgy felelt: „attól, hogy én ezt így gondolom, még nem fog minden minden úgy történni ebben az országban.” Erre Simkó visszakérdezett: „Csak dísznek van? Nincs szava?” „Remélem, hogy jobban ismeri a jogszabályokat a pedagógusokra vonatkozóan, mint a köztársasági elnökre, hogyha azokat is ismeri, szerintem pontosan tudja, hogy mi a mozgástere egy köztársasági elnöknek” – válaszolt Novák Katalin.
Ezt követően többen azt mondták neki, nagyon bíznak abban, hogy a státusztörvényt – ha elfogadják – nem fogja továbbengedni, illetve meghívták a május 19-i tüntetésre is. Emellett egy férfihang azt is hozzátette, hogy szeretné, ha ezek a kérdések tárgyalóasztalnál dőlnének el, Simkó Edit pedig azzal folytatta, „ez így elég propagandisztikus, hogy állunk az utcán és ön leereszkedik hozzánk és beszélget, szeretnénk, ha ez valahol a törvénykezésben is megjelenne”.
Ez utóbbira Novák úgy reagált, hogy egymás sértegetésével nem mennek előre. Arra a közbevetésre, hogy megígéri-e, hogy nem írja alá, azt mondta, szerinte ez a propagandisztikus, amit tesznek és az komolytalan lenne, ha most ígéretet várnának tőle.
A mintegy tízperces beszélgetés után az államfő visszament a Sándor-palotába, ahová később a sorban álló tiltakozók is be tudtak menni, ki is feszítettek egy molinót, amin Novák 2010-ben, mára eltávolított „anyukablogjáról" idézik, amikor tizenhárom évvel ezelőtt arról írt, „hálás vagyok a sorsnak, hogy nem a kényszer üldöz el itthonról, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”. A mostani államfő akkoriban költözött vissza Németországból Magyarországra, hogy a Külügyminisztériumban dolgozzon.
A státusztörvény kapcsán egyébként zajlanak egyeztetések, ezeket kormányzati részről elég optimistán látják, szakszervezeti oldalról már kevésbé. Az elmúlt időben több ponton is visszakozott a kormány a pedagógusok tervezett új jogállásával kapcsolatban, de érdekvédők kifogásolják, hogy több, szerintük hátrányos módosítás ezt követően is bennmaradt a tervezetben.
(Kiemelt kép: Novák Katalin Facebook-oldala)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
