Fegyverleadási amnesztiát hirdetett a szerb kormány a májusi iskolai mészárlások után

Az országban május elején tizenheten életüket vesztették, többen pedig súlyosan megsérültek, amikor alig néhány óra eltéréssel egy 13 éves fiú és egy 20 éves férfi is lövöldözni kezdett.

  • Eduline

Eddig több mint 8500 illegális lőfegyvert, majdnem 400 ezer lőszert és 784 robbanószerkezetet adtak le a szerb rendőrségnek, annak az akciónak a keretében, amelyet a belügyminisztérium indított el az illegális fegyvertartás felszámolása érdekében - közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök csütörtökön az MTI tudósítója szerint.

A "fegyverleadási amnesztiát" azt követően hirdette meg a szerb kormány, hogy május első hetében két iskolai lövöldözés is történt az országban. Május 3-án egy 13 éves diák nyitott tüzet az osztálytársaira és az intézmény dolgozóira feltehetően az édesapja illegális fegyverével, alig egy nappal később pedig egy 20 éves férfi lőtt emberekre egy iskola udvarán. Mindkét esetben legalább nyolcan életüket vesztették, többen pedig súlyosan megsérültek.

A szerb belügyminisztérium szerint a kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál, száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut. Emiatt már a korábbi években is szerveztek olyan akciókat, melynek során bárki, bármilyen szankciók és következmények nélkül megszabadulhatott az illegálisan tartott fegyvereitől, ezek azonban közel sem voltak olyan sikeresek, mint a mostani, iskolai mészárlásokat követő fegyverleadási amnesztia, ami május 8-tól egészen június 8-ig tart majd.

Aleksandar Vucic miniszterelnök csütörtökön azt is közölte, arról is döntöttek, szakembereket küldenek az ország iskoláiba, hogy a gyerekekkel beszélgessenek, és segítsenek nekik kezelni a tömegmészárlás lelki hatásait.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.

Amennyiben 24 év alatti fiatal vagy, és meghallgatásra vagy segítségre van szükséged, hívd a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111-en (országosan hívható napi 24 órában, körzetszám nélkül, névtelenül és ingyenesen). Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Az alaptíványt online is eléred a www.kek-vonal.hu weboldalon keresztül, ahol az anonim chat szobában vagy email felületen írásban is kérhetsz segítséget.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.