28 évet kapott Böjte atya otthonainak gyerekeket megerőszakoló volt nevelője

Kiskorúak ellen, gyermekotthonokban követett el nemi erőszakot, fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazást, a fiatalok rettegésben éltek.

  • Tarnay Kristóf

Jogerős ítéletében a romániai Maros megyei ítélőtábla 28 év börtönt szabott ki K. Sz.-re, a dévai Szent Ferenc Alapítvány volt alkalmazottjára. Ő ugyanis az ügyészek szerint tíz éven keresztül rendszeresen és akadálytalanul bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyermekeket az alapítvány két Hargita megyei bentlakó otthonában, írta meg a Transtelex.

A vádlottat három kivételével minden vádpontban bűnösnek találták és a szabadságvesztés mellett ki kell fizetnie – az alapfokon kiszabott – 790 ezer lejes (mintegy 59,4 millió forintnak megfelelő) kártérítést is a sértetteknek. Az erdélyi lap felidézi: tavaly június 29-én a csíkszeredai bíróság alapfokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a Böjte Csaba szerzetes által működtetett alapítvány korábbi nevelőjét, halmazati büntetésként és ekkor már megítélték a kártérítést is.

Összesen 24 bűncselekmény miatt ítélték akkor el: a tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Központban, illetve a kászonimpéri Szent Katalin Otthonban gondjaira bízott kiskorúak sérelmére elkövetett többrendbeli nemi erőszak, szexuális bántalmazás, szexuális visszaélés és bántalmazás. Együttesen 87 év, 6 hónapot szabtak ki rá, 12 vádpontban viszont már elévültek a bűncselekmények – állapították meg. 15 fiú vallott K. Sz. ellen a tárgyaláson. Majd fellebbezésekkel folytatódott az ügy, melyben négyszeri halasztás után született most jogerős ítélet.

Kitakarták a sokkoló részleteket

E szerint három vádpontban felmentették a volt nevelőt, a többiben viszont bűnösnek találták. Együttesen 54 évnyi börtönt szabtak ki rá, ez a gyakorlatban halmazati büntetésként a 28 évet jelenti, illetve a kártérítést, melyről fenntartotta az ítélőtábla a korábbi döntést. A lap felidézi, hogy a vádiratnak a bíróságtól csak a rövidített változatát kapták meg, kitakarva belőlük a sértettek sokszor egészen sokkoló vallomásainak részleteit.

Úgy tudják, a kitakart részletek olyan megdöbbentő részleteket tartalmaznak, melyekből az derül ki, hogy a most elítélt K. Sz.-nek teljesen ki voltak szolgáltatva a gyerekek, őket fizikailag, érzelmileg és szexuálisan is bántalmazta, a fiatalok rettegtek a rendszeres kínzásoktól és megalázásoktól. Hozzáteszik, az alapítvány gyermekotthonainak működésében 2017 előtt rendszerszintű hiányosságok voltak, melyek nélkül megelőzhetők vagy kiszűrhetők lettek volna ezek a bűncselekmények. Ugyanakkor a Transtelex szerint az alapítvány nevelőinek többsége lelkiismeretes munkát végez, a két otthonban történtek nem általánosíthatók. Az alapfokú ítélet után Böjte Csaba azt nyilatkozta, a történtekben nekik is van felelősségük, ezért azon vannak, hogy ilyesmi ne történhessen meg még egyszer.

Kérdés, hogy a feltárt hiányosságokat sikerült-e már megfelelően kezelniük. Ugyanis nemrég a Mérce és az Átlátszó Erdély megírta, hogy a szintén az alapítványhoz tartozó szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője által elkövetett többszörös szexuális erőszakról számolt be nekik az egyik ottani volt nevelt, mely után nem értesítették a hatóságokat és az érintettek tagadták a történteket. Böjte később újságírói kérdésre megkérdőjelezte a feltehetően szexuális erőszakot elszenvedett volt neveltjének szavahihetőségét. A bizonyított ügyet sajnálatosnak tartja és bár nem gondolja, hogy az otthonok rendszerszintű visszaélésekre adnak lehetőséget, képzéseket tartanak a dolgozóknak és a munkájukat jobban ellenőrzik, illetve minél több intézményt átadnának állami fenntartóknak.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.