Rétvári Bence szerint a javaslatok kétharmadáról már megállapodtak, az egyik szakszervezetnél másképp emlékeznek

„Soha ilyen széles körű egyeztetés oktatási kérdésekben még nem volt, mint az elmúlt hónapokban”

– mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az állami tévének. A politikus állítása szerint összesen tíz alkalommal tudták az új életpálya-modellről elmondani a véleményüket a pedagógusok, köztük a szakszervezetek, illetve 130 szülő „álláspontját is figyelembe vették” a kormányközeli Hír TV riportja szerint.

Rétvári hozzátette: az egyeztetéseken „körülbelül hatvan-egynéhány” javaslat merült fel, amelynek kétharmadáról, úgy 45 esetben sikerült részben vagy egészben konszenzusra jutni, vagyis elmondása alapján ezekben az esetekben a kormány a javaslatokat részben vagy egészben befogadta és 15-18 kérés maradt, ahol továbbra is vita folyik a felek közt. A politikus úgy fogalmazott, mindez azt mutatja, hogy egy érdemi egyeztetés volt, kíváncsiak voltak a véleményekre és be is építették azokat a törvényjavaslatba.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint azonban ez így nem igaz. Elmondta, hogy ők az elejétől fogva ellenzik a státusztörvény bevezetését (ez ugyanaz a jogszabály, amit Rétvári életpálya-modellként emleget) és azt képviselték, hogy más változtatásokat úgy is el lehetne fogadni, hogy ezt az új jogállást nem vezetik be.

Ám Nagy elmondása alapján ezt követően a kormánynak az egyeztetésen résztvevő képviselői azt kérték, hogy azért menjenek végig a konkrét területeken, ezekről állítja most Rétvári, hogy a kétharmadukban már sikerült megállapodni. Nagy Erzsébet szerint a kormány által már korábban is említett 18 vitásként megmaradt pontot már próbálták értelmezni, de nekik nem jött ki ez a szám. (Szerinte ezeket azért is nehéz követni, mert az egyeztetésekről sokszor pontatlan és hiányos írásos anyagok készülnek csak.)

Nagy hozzátette: tényleg vannak olyan területek, ahol sikerült megállapodásra jutni, ezek jellemzően azok, ahol a kormányzat meghátrált. Például, hogy próbaidőt három hónapról nem fogják fél évre meghosszabbítani. Mi is többször beszámoltunk arról, hogy több ponton is visszakozott a kormányzat a státusztörvény eredeti tervezetéből, miután közölték, hogy nem csak időben tolódik el, de a tartalma is változhat. Ilyen módosítás például, hogy kivették azt a részt, hogy a pedagógusok saját számítógépeinek a tartalmát is ellenőriznék, illetve az alsós gyereket nevelők felmentést kapnának az átvezénylés alól.

Völgyi Hajnalka

Korábban a belügyi tárca kérdésünkre kétértelmű választ adott, hogy a tiltakozásoknak engedtek-e, de a PDSZ nedolgozzingyen.hu nevű weboldalán azt állítja, a „sztrájknap, a tüntetés és feltehetően az Unió felől érkező nyomás együttesen hatott a kormányoldalra”. Újdonság például, hogy maradnának a korábbi felmentési idők, illetve a kettőről akár hat hónapra kitolni tervezett lemondási időt három hónapra módosítanák és új szak elvégzését már nem írnák elő a pedagógusoknak. A munkaidő és a rendelkezésre állás esetében azonban a PDSZ összesítése szerint több olyan ajánlat is született, amelyről úgy látják: az még hátrányosabb lenne.

Az engedményeket korábbi nyilatkozatuk alapján érdekvédők egy része csak a kormány „tárgyalási taktikájának” tartja. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke korábban lapunknak azt mondta, a kormányzatnak szokása, „hogy nagyon vadakat bedob, aztán abból kihátrál, de a számára létfontosságú pontokat akkor is átnyomja”. A PDSZ sem tartja elegendőnek a kormány változtatásait a jogállás-tervezeten, mert szerintük számos, a pedagógusokat és az oktatás többi szereplőjét is hátrányosan érintő pont viszont bennemaradt, mint a tanév esetleges meghosszabbítása, illetve a kötelező óraszámok eltörlése.

Folytatódik az egyeztetés

Rétvári Bence az M1-nek ismét belengette a 75 százalékos, a „valaha volt legnagyobb béremelést” a pedagógusoknak, illetve, hogy ha valaki jobb teljesítményt nyújt, az „több százezer forintos többletet is jelenthet”. Elmondása szerint júniustól a pedagógusok alapszabadsága is évi 50 napra emelkedik.

A következő egyeztetés május 16-án, azaz jövő hét kedden várható. De úgy tudjuk, nem csak a szakszervezetekkel egyeztet a kormány, hanem Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára hamarosan az Európai Bizottság munkatársaival is tárgyal a státusztörvény tartalmáról.

A PDSZ weboldala szerint emellett a május 2-i egyeztetésen megalakult egy, az EFOP PLUSZ uniós támogatási programban vállalt kormányzati kötelezettségek teljesítését ellenőrző Monitoring Bizottság is. A szakszervezet beszámolója alapján ennek alakuló ülésén az Európai Bizottság vonatkozó főigazgatóságának egyik vezetője arra figyelmeztette a magyar kormány képviselőit, hogy amennyiben nem sikerül egy, a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályt alkotni, akkor az korábban folyósított pénzek visszafizetésével is járhat.

A státusztörvényről szóló eddigi cikkeinket elolvashatod ide kattintva.

(Kiemelt képünk illusztráció, azon Rétvári Bence egy áprilisi parlamenti felszólalása látható, fotó: MTI/Kovács Tamás)