„Utaznak a főnökök”: Nizzába utaztatta a tankerületi vezetőt és igazgatókat a XVI. kerületi önkormányzat

A kormánypárti polgármester szerint ugyanis évek óta hagyomány, hogy külföldi tanulmányutakon ismerkedjenek meg más országok oktatási rendszereivel.

  • Tarnay Kristóf

Nizzába utazott az önkormányzat pénzén négy napra az észak-pesti tankerület vezetője és a XVI. kerületi általános iskolák igazgatóinak egy csoportja – tudta meg az RTL Híradó. A csatornának név nélkül nyilatkozó kerületi pedagógus szerint „néhány napja már pletykálták a folyosókon, hogy utaznak a főnökök”, de azt, hogy a francia turistacélpontba, nem tudták.

Kovács Péter, a kerület fideszes polgármestere megerősítette az értesülést, válasza szerint náluk „évtizedes tradíció az évenkénti intézményvezetői tanulmányút”, például így ismerték meg a német vagy a spanyol oktatási rendszert is. (Kérdés, hogy a rendkívül központosított magyar oktatási rendszerben mindebből mennyit tudnak hasznosítani.) A polgármester azt az RTL kérdésére nem árulta el, pontosan hányan utaztak és ez mennyibe került a kerületi önkormányzatnak.

Kovács azt is írta, „önkormányzat finanszírozásában megrendezett tanulmányúton nem csak minden kerületi iskolaigazgatót, de minden kerületi önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjét is hívjuk”, így azt csapatépítőnek is tekinti. Emellett hangsúlyozta, hogy a pedagógusok megbecsüléséért is tesznek, kitüntetésekkel, bállal, szakmai napokkal, jutalmakkal, épület-felújításokkal.

Bár az önkormányzatok régóta nem fenntartói az iskoláknak, csak az épületeket működtetik – az anonim pedagógus szerint náluk rendben is tartják azokat –, az utazásra költött közpénzből adományozhattak is volna oktatási eszközöket az intézményeknek, mert például a kréták, táblafilcek nagyon rosszak, ezért ezeket nekik saját pénzen kell beszerezni – véli a csatornának nyilatkozó pedagógus. Hozzátette, színes fénymásolójuk sincsen például.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Nick Karvounis, Unsplash)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.